Neveljünk a nemi sztereotípiák ellen
- Dátum: 2017.02.20., 08:48
- boldogság, elvárások, érzelmi intelligencia, gyereknevelés, homoszexualitás, intelligencia, nevelés, önbizalom, önelfogadás, önkifejezés, siker, szocializáció, sztereotípia
Fejleszti a gyermekünk intelligenciáját, ha nem csupán fiús vagy lányos nevelést kap attól függően, hogy milyen nemű. Az aggodalmakkal szemben ha ez egészséges módon történik, akkor nincs hatással a nemi identitására, a későbbi sikereire és boldogságára viszont igen!
A kutatások azt mutatták, hogy a gyerekek körülbelül 7 éves korukig játszanak egymással szabadon, koedukáltan. S igaz, hogy az érdeklődés, a különbségek ilyenkor is megmutatkoznak, de ezeket az eltéréseket sokkal rugalmasabban tudják kezelni és összehangolni, amíg nyitottak egymás felé.
Az iskoláskort elérve aztán a fiúk a fiúkkal, a lányok a lányokkal barátkoznak, nyilván a szocializáció, a nevelés és az érdeklődés hatására. A szülőknek és nevelőknek jelentős szerepe van abban, hogy a fiú és lány nemű gyermekek ennyire eltávolodnak egymástól, és nehezen értik meg egymást férfiak és nők felnőtt korban is. Pedig fejleszti a fiúk érzelmi intelligenciáját, ha kevésbé trompfoljuk beléjük a "férfias viselkedés" néhány felesleges korlátozását, és a lányok logikai intelligenciáját is segíti ennek fordítottja.
Nem nehéz kitalálni, hogy az átlagot tekintve a lányok érzelmi intelligencia, azaz az EQ terén, a fiúk pedig az IQ terén mutatnak erős képességeket. (Természetesen az egyedi jelleg mindig más, és ez nem azt jelenti, hogy ne lennének olyan fiúk jelentős számmal, akiknek magas az EQ-ja, valamint ne lennének lányok kielemelkedő IQ-val.) Mindebben a nevelés úgy játszik szerepet, hogy amellett, hogy a fiúk gyakorlati oldala, valamint a lányok érzelmi oldala erősebb, ugyanezen képességeikre erősítünk rá és ezeket jutalmazzuk.
A fiúknak azt mondjuk: "Ne sírj, légy erős!" - ezzel pedig arra szocializáljuk őket, hogy ne mutassák ki az érzelmeiket. Ha a fiúk beszélnek az érzéseikről, akkor azt erősíti meg bennük a társadalom, hogy ez nem férfias, összességében tehát az érzelmi intelligencia nem kerül jutalmazásra! A kislányokkal pedig babázós, főzős játékokat játszunk, de tiltjuk őket a például a harcolós, katonás játékokról, és ezzel eleve lágyságra kondicionáljuk őket. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, de tény, hogy kevés szülő enged a fia kérésének, amikor az ki akarja próbálni a körömlakkot...
Az aggodalmak és a jellemző nevelési minta mögött egyrészt az áll, hogy magunk a gyermekünkkel együtt a "normális" kategóriába akarunk kerülni, mindenáron meg akarunk felelni a társadalmi elvárásoknak. De ezzel tudat alatt azt tanítjuk a következő generációnak is, hogy korlátozza az önkifejezését, és egy külső elvárások szerint megfogalmazott képnek akarjon megfelelni. Pedig egyértelműen bizonyított, hogy az önkifejezés, önelfogadás és önbizalom a siker és a boldogság kulcsa.
Másrészt sokan azt hiszik, hogy a gyermek meleggé válik akkor, ha nem kimondottan lányos vagy fiús nevelést kap. Természetesen ez nem igaz - millió példát láthatunk, ahol éppen a katonás, férfias apa fia homoszexuális érdeklődésű, de ilyen családi környezetben ezt nem tudja bevallani, és ebből hosszan tartó gyötrődés és stressz, boldogtalanság származik. Valószínűsíthetően genetikai okok állnak a nemi érdeklődés mögött (csak hogy a spirituális okokat már ne is soroljuk), a nevelés mindössze tered ad, vagy elnyomja a valós érdeklődést. Utóbbi természetesen nem segít, hanem romboló hatása van a személyiségre és lelkiállapotra vonatkozóan.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”