Menü

Neveljünk a nemi sztereotípiák ellen

Fejleszti a gyermekünk intelligenciáját, ha nem csupán fiús vagy lányos nevelést kap attól függően, hogy milyen nemű. Az aggodalmakkal szemben ha ez egészséges módon történik, akkor nincs hatással a nemi identitására, a későbbi sikereire és boldogságára viszont igen!

A kutatások azt mutatták, hogy a gyerekek körülbelül 7 éves korukig játszanak egymással szabadon, koedukáltan. S igaz, hogy az érdeklődés, a különbségek ilyenkor is megmutatkoznak, de ezeket az eltéréseket sokkal rugalmasabban tudják kezelni és összehangolni, amíg nyitottak egymás felé.

Az iskoláskort elérve aztán a fiúk a fiúkkal, a lányok a lányokkal barátkoznak, nyilván a szocializáció, a nevelés és az érdeklődés hatására. A szülőknek és nevelőknek jelentős szerepe van abban, hogy a fiú és lány nemű gyermekek ennyire eltávolodnak egymástól, és nehezen értik meg egymást férfiak és nők felnőtt korban is. Pedig fejleszti a fiúk érzelmi intelligenciáját, ha kevésbé trompfoljuk beléjük a "férfias viselkedés" néhány felesleges korlátozását, és a lányok logikai intelligenciáját is segíti ennek fordítottja.

Nem nehéz kitalálni, hogy az átlagot tekintve a lányok érzelmi intelligencia, azaz az EQ terén, a fiúk pedig az IQ terén mutatnak erős képességeket. (Természetesen az egyedi jelleg mindig más, és ez nem azt jelenti, hogy ne lennének olyan fiúk jelentős számmal, akiknek magas az EQ-ja, valamint ne lennének lányok kielemelkedő IQ-val.) Mindebben a nevelés úgy játszik szerepet, hogy amellett, hogy a fiúk gyakorlati oldala, valamint a lányok érzelmi oldala erősebb, ugyanezen képességeikre erősítünk rá és ezeket jutalmazzuk.

A fiúknak azt mondjuk: "Ne sírj, légy erős!" - ezzel pedig arra szocializáljuk őket, hogy ne mutassák ki az érzelmeiket. Ha a fiúk beszélnek az érzéseikről, akkor azt erősíti meg bennük a társadalom, hogy ez nem férfias, összességében tehát az érzelmi intelligencia nem kerül jutalmazásra! A kislányokkal pedig babázós, főzős játékokat játszunk, de tiltjuk őket a például a harcolós, katonás játékokról, és ezzel eleve lágyságra kondicionáljuk őket. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, de tény, hogy kevés szülő enged a fia kérésének, amikor az ki akarja próbálni a körömlakkot...

Az aggodalmak és a jellemző nevelési minta mögött egyrészt az áll, hogy magunk a gyermekünkkel együtt a "normális" kategóriába akarunk kerülni, mindenáron meg akarunk felelni a társadalmi elvárásoknak. De ezzel tudat alatt azt tanítjuk a következő generációnak is, hogy korlátozza az önkifejezését, és egy külső elvárások szerint megfogalmazott képnek akarjon megfelelni. Pedig egyértelműen bizonyított, hogy az önkifejezés, önelfogadás és önbizalom a siker és a boldogság kulcsa.

Másrészt sokan azt hiszik, hogy a gyermek meleggé válik akkor, ha nem kimondottan lányos vagy fiús nevelést kap. Természetesen ez nem igaz - millió példát láthatunk, ahol éppen a katonás, férfias apa fia homoszexuális érdeklődésű, de ilyen családi környezetben ezt nem tudja bevallani, és ebből hosszan tartó gyötrődés és stressz, boldogtalanság származik. Valószínűsíthetően genetikai okok állnak a nemi érdeklődés mögött (csak hogy a spirituális okokat már ne is soroljuk), a nevelés mindössze tered ad, vagy elnyomja a valós érdeklődést. Utóbbi természetesen nem segít, hanem romboló hatása van a személyiségre és lelkiállapotra vonatkozóan.

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?