Kutya és gyerek - mennyire kompatibilisek?
- Dátum: 2017.02.04., 16:15
- állatterápia, allergia, cica, egészség, gyerek, háziállat, immunrendszer, kamasz, kutya, kutyaterápia, lélek, lelkiállapot, magány
Mennyire fér meg egymás mellett a kutya és a kisgyerek, s milyen hatással van csemetéink egészségére, ha egy szőrös állattal élnek egy fedél alatt? Nos, úgy tűnik, már az egészségügy is elismeri, hogy erősítik a gyerekek immunrendszerét a háziállatok, sőt a lelkiállapotukra nézve is kedvező pozitívumai vannak.
Higiéniai okokból sokan ódzkodnak attól, hogy a kicsi gyermek mellett háziállatot tartsanak a lakásban. Végülis érthető ez a szemléletmód, de az is igaz, hogy jórészt korábbi és elavult tapasztalatokból ered. Tény, hogy régen elég sok betegséget terjesztettek az állatok, de azóta már teljesen más állattartási szabályok és lehetőségek vannak.

Az elterjedt kötelező védőoltások, féreghajtók, valamint a szőrben megtapadó károkozókat, mint például kullancsokat és bolhákat távol tartó cseppek, nyakörvek és tabletták szinte teljesen leredukálják a lehetséges problémaforrásokat. A trendek és szokások is átalakultak, a házi kedvenceket gyakran viszik kozmetikába, fürdetik és gyakorlatilag családtagként bánnak velük, ami természetesen az egészségügyi állapotukra is pozitív hatást gyakorol.
Ennek okán sokkal bátrabban tarthatjuk őket otthonunkban, akár kisgyerek mellett is. Őket azért féltik, mert kiskorban még nem kialakult az immunrendszerük. De a kutatásokból úgy tűnik, pont hogy kedvező hatást gyakorolnak a kicsikre az állatok, mivel ellenállóbbá teszik az immunrendszert a betegségekkel és allergiákkal szemben. Ma már egyre több gyermekorvosi rendelőben találkozhatunk a kiírással, miszerint javasolják a szülőknek a háziállatok tartását ilyen okokból.

De nem csak a fizikai szempontokat érdemes figyelembe venni, hanem a lelkiállapotra vonatkozó hatásokat is. Bizonyított tény, hogy a gyerekek hangulatára nézve nagyon kedvező, ha a közvetlen közelükben van egy háziállat - ezek a gyerekek összességében nyugodtabbak, békésebbek, és szeretetüket könnyebben kifejezik. Az állatterápia (általában kutyákkal és lovakkal) közismert módszer, de nem csak a kifejezetten terápiás állatnak képezett egyedek vannak ilyen pozitív hatással a fiatalokra.
Nagyobb, akár kamasz gyerekek esetén is javasolt az állattartás otthon, ha a gyerek önmaga is szeretné, még akkor is, ha korábban nem volt semmilyen háziállatunk. Ugyanis azok a kamaszok, akiknek van valamilyen háziállatuk, felelősségteljsebbek, szívesebben tartózkodnak otthon, nyitottabbak, és kevésbé magányosak (tudjuk, hogy a magányérzet jellemző kísérője a serdülőkornak). Az állat kiváló menekülőpont lehet számukra a hullámzó érzelmeik, és a fekete-fehér világnézetük közepette a feltétlen szeretettel és ragaszkodással.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.