Szülő - gyermek kapcsolat: gyakran feszültséggel teli
- Dátum: 2017.02.02., 19:19
- érzés, feszültség, gyereknevelés, gyermek, kapcsolat, öregség, szülő
A Michigani Egyetem társadalmi kutatásokért felelős intézete tudományosan is bebizonyította, hogy a szüleink néha az idegeinkre mennek – és persze mi is az övékére. „A szülő-gyermek kapcsolat az egyik leghosszabb időn keresztül tartó kötelék, amit az ember létesítani képes” – nyilatkozta Kira Birditt, a tanulmány vezetője. „Ez a kötelék gyakran nagyon pozitív és támogató, de sok esetben előjöhetnek más érzések is: bosszúság, feszültség, vegyes érzelmek.”
Nem meglepő, hogy a tanulmány résztvevői közé tartozó 500 amerikai szülő és 22 éves vagy annál idősebb gyermekeik szerint a legkényesebb témák az életmóddal kapcsolatos kérdések közül kerülnek ki: kivel randizunk, anyagi szokásaink, háztartási hozzáértésünk. A szülők nyilatkozata alapján elmondhatjuk, hogy a lányok több feszültséget okoznak nekik, mint a fiúk. Ezzel egybehangzóan, a gyerekek (fiúk és lányok egyaránt) több problémát jelentettek az Édesanyjukkal, mint az Édesapjukkal. Birditt azt sugallja, ez azért történik, mert a nők hajlamosak arra, hogy a gyermekeikkel bensőségesebb kapcsolatot alakítsanak ki, nagyon gyakori kapcsolatfenntartással. Így tehát több esélyünk lehet hibázni.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ezeket a küzdelmeket a szülők sokkal nehezebben vívják meg a gyerekeiknél. Anyu felhív egy jótanáccsal, mi átirányítjuk őt a hangpostára, mert éppen nincs kedvünk beszélgetni vele. Másnap megint telefonál, ekkor már a bűntudat visz rá arra, hogy válaszoljunk a hívásra: „Csak gyorsan jelentkezem! Tudnánk 8:30-kor beszélni? Most rohannom kell!” Ez nagyon idegesítő tud lenni.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a szülők egyre érzékenyebbek, ingerlékenyebbek, ahogy a gyerekek is idősödnek. Birditt számára ez az irány nagy meglepetést okozott – de azt hiszem ez az érzés mindannyiunk számára ismerős, akik idősödő szülőkkel bírunk. A függőségük egyre növekszik. A mi életünk pedig, egyre jobban megtelik emberekkel, akik tőlünk függnek, akik azon igyekeznek, hogy legalább egy kis figyelmet ki tudjanak csikarni tőlünk.
Mit tegyünk? Birditt szerint a hangposta és más elkerülési technikák, taktikák nem visznek előre. Egy másik kutatási vonalán viszont azzal foglalkozik, hogy a felmerülő problémák azonnali kezelése a kapcsolatok finomulásával jár – logikusnak hangzik! Tegyünk így, és figyeljük a változást!
Forrás: www.popsci.com
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Amikor éjjel ugat a köhögés
Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.