Problémamegoldás jobb agyféltekével
- Dátum: 2017.01.19., 23:13
- agyalás, bal agyfélteke, boldogság, döntés, elme, érzések, gondolkodás, jobb agyfélteke, kihívás, kreativitás, logika, problémamegoldás, racionalitás, realitás, szeretet
Ha valamilyen nehezebb kihívással, problémával kerülünk szembe, akkor általában a legnehezebb megoldást választjuk: elmével, túlgondolással, agyalással, érvek tömkelegének felsorakoztatásával igyekszünk döntést hozni, vagy kulcsot találni az adott helyzethez. Pedig nem ez az, ami segít.
Hiszen a folyamatos gondolkodás közben elfelejtünk odafigyelni az érzéseinkre, vagy ha mégis megtesszük, akkor óvatoskodunk, nehogy illogikus reakció szülessen a részünkről. Emiatt gyakori, hogy a sokáig elménkkel elnyomott érzések egyszer tömegével törnek felszínre, azaz robbannak, és akkor a kívülállók számára hirtelen változást eszközölünk.
Segíthet ezt a helyzetet elkerülni, ha folyamatosan használjuk a jobb agyféltekénket. Túlegyszerűsítve ez felel a kreativitásért, az intuíciókért és a szeretet megéléséért. Mindezek nélkül pedig nem lehetünk boldogok és kiegyensúlyozottak. A bal agyféltekés tevékenységek elismertségük miatt nagyobb arányban vannak jelen az életünkben: elmés, logikus gondolkodás, racionalitás van túlsúlyban a hétköznapjainkban.
Az egészséges egyensúlyt természetesen a két terület összehangolása jelenti. A kineziológia például ismer ezt célzó mozgásgyakorlatokat. A jobb agyféltekénk tréningezhető bármilyen kreatív tevékenységgel, mint a festés, rajzolás, éneklés, vagy éppen relaxáció, meditáció. Ezek nem csupán kikapcsolódást jelentenek tehát, hanem segítenek a lelki egészségünk, kiegyensúlyozottságunk fenntartásában.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.