A szívinfarktus előjelei
Bár a szívinfarktus nagyon hirtelen, a semmiből előtörő dolognak tűnik, azért akadnak előjelei. Érdemes tudni róluk és odafigyelni rájuk.
Még mielőtt szót ejtenénk a szívinfarktust megelőző tünetekről, érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy a megelőzést semmiképpen sem szabad kihagyni a témakörből. A megelőzés alatt a kockázatok csökkentését értjük, amelyekhez leginkább a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a túlsúly és a túl sok stressz elkerülése vezethet.
Persze ezeket mondani/leírni könnyű, hosszú távon megtartani nehéz, így arra is szükség van, hogy – ha lehetséges – érzékeljük a baj közeledtét. Egy szívrohamnak az infarktust akár napokkal, hetekkel is megelőzően lehetnek előjelei.
A legkézenfekvőbb a mellkasi fájdalom, amely mást is jelenthet, nem csak szívrohamot, de mindenképpen érdemes odafigyelni rá. Főleg akkor, ha a mellcsont alatt a bal oldalon érezzük a nyomást és az erős fájdalmat, és esetleg együtt jár testünk más területeinek (példásul: váll, nyak, hát, kéz) fájdalmával, zsibbadásával. A hűvös, hideg verítékezés szintén az infarktus egyik fő jele.
Gyanakodjunk, ha az esetlegesen megszokottnál erősebben és hosszabban érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. Akkor, ha fizikai teljesítőképességünk hirtelen nagyot csökken, például légszomjunk van egy olyan erőfeszítéstől, amelytől korábban nem. A levertség és gyengeség mellett bizonyos emésztési zavarok is jelezhetnek infarktust.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?