A szívinfarktus előjelei
Bár a szívinfarktus nagyon hirtelen, a semmiből előtörő dolognak tűnik, azért akadnak előjelei. Érdemes tudni róluk és odafigyelni rájuk.
Még mielőtt szót ejtenénk a szívinfarktust megelőző tünetekről, érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy a megelőzést semmiképpen sem szabad kihagyni a témakörből. A megelőzés alatt a kockázatok csökkentését értjük, amelyekhez leginkább a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a túlsúly és a túl sok stressz elkerülése vezethet.
Persze ezeket mondani/leírni könnyű, hosszú távon megtartani nehéz, így arra is szükség van, hogy – ha lehetséges – érzékeljük a baj közeledtét. Egy szívrohamnak az infarktust akár napokkal, hetekkel is megelőzően lehetnek előjelei.
A legkézenfekvőbb a mellkasi fájdalom, amely mást is jelenthet, nem csak szívrohamot, de mindenképpen érdemes odafigyelni rá. Főleg akkor, ha a mellcsont alatt a bal oldalon érezzük a nyomást és az erős fájdalmat, és esetleg együtt jár testünk más területeinek (példásul: váll, nyak, hát, kéz) fájdalmával, zsibbadásával. A hűvös, hideg verítékezés szintén az infarktus egyik fő jele.
Gyanakodjunk, ha az esetlegesen megszokottnál erősebben és hosszabban érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. Akkor, ha fizikai teljesítőképességünk hirtelen nagyot csökken, például légszomjunk van egy olyan erőfeszítéstől, amelytől korábban nem. A levertség és gyengeség mellett bizonyos emésztési zavarok is jelezhetnek infarktust.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?