A szívinfarktus előjelei
Bár a szívinfarktus nagyon hirtelen, a semmiből előtörő dolognak tűnik, azért akadnak előjelei. Érdemes tudni róluk és odafigyelni rájuk.
Még mielőtt szót ejtenénk a szívinfarktust megelőző tünetekről, érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy a megelőzést semmiképpen sem szabad kihagyni a témakörből. A megelőzés alatt a kockázatok csökkentését értjük, amelyekhez leginkább a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a túlsúly és a túl sok stressz elkerülése vezethet.
Persze ezeket mondani/leírni könnyű, hosszú távon megtartani nehéz, így arra is szükség van, hogy – ha lehetséges – érzékeljük a baj közeledtét. Egy szívrohamnak az infarktust akár napokkal, hetekkel is megelőzően lehetnek előjelei.
A legkézenfekvőbb a mellkasi fájdalom, amely mást is jelenthet, nem csak szívrohamot, de mindenképpen érdemes odafigyelni rá. Főleg akkor, ha a mellcsont alatt a bal oldalon érezzük a nyomást és az erős fájdalmat, és esetleg együtt jár testünk más területeinek (példásul: váll, nyak, hát, kéz) fájdalmával, zsibbadásával. A hűvös, hideg verítékezés szintén az infarktus egyik fő jele.
Gyanakodjunk, ha az esetlegesen megszokottnál erősebben és hosszabban érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. Akkor, ha fizikai teljesítőképességünk hirtelen nagyot csökken, például légszomjunk van egy olyan erőfeszítéstől, amelytől korábban nem. A levertség és gyengeség mellett bizonyos emésztési zavarok is jelezhetnek infarktust.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.