Menü

Tudta? Az olvasás lélekgyógyító hatással bír

A „képernyőzés” elterjedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a depressziós, vagy erősen lehangolt emberek száma. Nem véletlenül: azóta kevesebben és kevesebbet olvasnak, pedig a könyvélmények hasonló terápiás hatással bírnak, mint az éjszakai álmaink.

Egy kanadai kutatócsoport azon dolgozik, hogy elemzi és strukturálja az álmokat, valamint az olvasásélményeket pszichológiai szempontból. Kiderült, hogy a két dolog hasonló agyi kapcsolatokat indít be, és mindkettő jelentősen pozitív hatással van a lelkiállapotunkra.

Az olvasás során az emberek többsége ahhoz hasonlóan vizualizálja, jeleníti meg az olvasottakat maga előtt, mint az éjszakai álmokat, és ugyanúgy másfajta gondolatokat ébreszt bennünk, mint a hétköznapi gondolataink. Utóbbi ugyanis leginkább a bal agyféltekénk tevékenysége, ami sokszor „túlgondolt”, vagy félelmekkel, korábbi negatív tapasztalatainkból eredő aggodalmakkal terhelt. Míg az álmok és az olvasással együttes vizualizációk inkább a jobb agyféltekénk „munkája” révén keletkezik – ugyanezen terület felelős egyébként a kreativitásért és a szeretet-érzés megéléséért is.

Noha a pontos értelmezése máig vitatott álmainknak, elismert azok rendező hatása. Míg egyesek úgy vélik, ez csupán egy keveréke a hétköznapi gondolatainknak, életeseményeinknek, mások úgy vélik, a tudatalattink kivetülései, megint mások pedig egyenesen egy másik dimenzióként magyarázzák. Az viszont köztudott, hogy a pszichológusok és pszichiáterek sokasága dolgozik velük a terápia folyamán, és jelentős sikereket érnek el ezzel a módszerrel.

Jó hír, hogy az álmok mellett az olvasásélményekkel is lehet hasonlóképp dolgozni, akár szakember segítségével, akár egyedül. Utóbbi esetén az segíthet, ha naplót írunk az olvasottakról, pontosabban hogy milyen gondolatokat, érzéseket ébresztettek bennünket az olvasottak, mely szereplővel tudunk azonosulni, és ki az, s miért, aki bosszant bennünket és akivel nem szimpatizálunk. Ezen a vonalon elindulva olyan felismerésekre tehetünk szert, amit a köznapi gondolkodás során nem nyerhettünk volna el. Érdemes kipróbálni!

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

A vadkemping alapjai és szabályai

A vadkemping a környezetjárás, de sokszor inkább a természetben való kikapcsolódás egy speciális ágazata, ahol nem menedék- vagy faházakban történik az éjszakázás. Hanem helyette az élővilághoz közelibb, nyugodtabb helyszínen egy sátorban. Előnye az ingyenesség, a felszabadító természetközeli tapasztalat, hátránya a komfort szűkössége.