Menü

Tudta? Az olvasás lélekgyógyító hatással bír

A „képernyőzés” elterjedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a depressziós, vagy erősen lehangolt emberek száma. Nem véletlenül: azóta kevesebben és kevesebbet olvasnak, pedig a könyvélmények hasonló terápiás hatással bírnak, mint az éjszakai álmaink.

Egy kanadai kutatócsoport azon dolgozik, hogy elemzi és strukturálja az álmokat, valamint az olvasásélményeket pszichológiai szempontból. Kiderült, hogy a két dolog hasonló agyi kapcsolatokat indít be, és mindkettő jelentősen pozitív hatással van a lelkiállapotunkra.

Az olvasás során az emberek többsége ahhoz hasonlóan vizualizálja, jeleníti meg az olvasottakat maga előtt, mint az éjszakai álmokat, és ugyanúgy másfajta gondolatokat ébreszt bennünk, mint a hétköznapi gondolataink. Utóbbi ugyanis leginkább a bal agyféltekénk tevékenysége, ami sokszor „túlgondolt”, vagy félelmekkel, korábbi negatív tapasztalatainkból eredő aggodalmakkal terhelt. Míg az álmok és az olvasással együttes vizualizációk inkább a jobb agyféltekénk „munkája” révén keletkezik – ugyanezen terület felelős egyébként a kreativitásért és a szeretet-érzés megéléséért is.

Noha a pontos értelmezése máig vitatott álmainknak, elismert azok rendező hatása. Míg egyesek úgy vélik, ez csupán egy keveréke a hétköznapi gondolatainknak, életeseményeinknek, mások úgy vélik, a tudatalattink kivetülései, megint mások pedig egyenesen egy másik dimenzióként magyarázzák. Az viszont köztudott, hogy a pszichológusok és pszichiáterek sokasága dolgozik velük a terápia folyamán, és jelentős sikereket érnek el ezzel a módszerrel.

Jó hír, hogy az álmok mellett az olvasásélményekkel is lehet hasonlóképp dolgozni, akár szakember segítségével, akár egyedül. Utóbbi esetén az segíthet, ha naplót írunk az olvasottakról, pontosabban hogy milyen gondolatokat, érzéseket ébresztettek bennünket az olvasottak, mely szereplővel tudunk azonosulni, és ki az, s miért, aki bosszant bennünket és akivel nem szimpatizálunk. Ezen a vonalon elindulva olyan felismerésekre tehetünk szert, amit a köznapi gondolkodás során nem nyerhettünk volna el. Érdemes kipróbálni!

A transzgenerációs hatások nyomában

A transzgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül, a pszichológiai kutatások fontos részterülete.

A férfiak érzelmi kifejezőeszközei

Nem szívesen beszélnek róla, nem ismerik be, de a felmérések azt igazolják, hogy a férfiak több mint egyharmada időről időre magányosnak érzi magát. Többségük elvált, özvegy, agglegény vagy egyszerűen az elköteleződéstől tartó férfi, aki nehezen nyit a párkapcsolat vagy új barátok felé, ha régen él magányos farkasként.

Dolgok, amiket nehezen vallanak be a férfiak

Számtalan közhellyel tömik a kisfiúk fejét a felnőttek (a fiúk nem sírnak, nem lehetnek gyengék, mindig bátornak kell lenni, ne mutassák ki érzéseiket stb.) Nem csoda hát, ha az erősebb nem képviselői felnőttként sem mindig merik/tudják kimutatni érzéseiket és kimondani azt, amit valójában gondolnak.

A szeretethiány következményei

A gyerekkorban szerzett szeretethiánnyal mindannyian mást kezdünk. Van, aki folyamatosan tovább keresi, és addig meg nem áll, míg meg nem találja.

A párkapcsolat típusai

Mindenki tudja: a férfi és a nő különböznek egymástól. A férfi mindent meg akar ismerni, az egészre koncentrál, hódításra, birtoklásra vágyik. A nő az, aki apró részletekből összerakja az egészet, aki összetartja vagy helyreállítja a család egységét, óvja azt, amit közösen létrehoztak.