Amikor a gyerek hisztizik... Ne szégyelljük, hanem kezeljük!
- Dátum: 2016.11.28., 10:56
- gyerek, hiszti, következetesség, módszer, nevelés, rugalmasság, szülő
A gyerek hisztijének kezelése már csak azért sem egyszerű dolog, mert ha nyilvános helyen zajlik, akkor általában a kívülállók rosszalló tekintete, esetleges megjegyzései a legtöbb szülőben még inkább feszültséget kelt, fokozza a stresszt. Ennek ellenére fontos, hogy a szülőket ne az vezérelje a gyerek hisztijének lereagálásakor, hogy másoknak megfeleljenek, mások rosszallását elkerüljék.
Bármennyire is nehéz kizárni a külvilágot, a másoknak való megfelelés rossz tanácsadó ebben a helyzetben. Ugyanis, ha a szülő ilyenkor arra koncentrál, hogy mit szólnak mások, akkor vagy agresszív módon (kiabálva), vagy megadó (engedő) magatartással igyekszik véget vetni minél hamarabb a hisztinek. Amikor azonban egy gyerek toporzékol, verekszik, sír, mi több üvölt, vagyis hisztizik, tulajdonképpen egy beszűkült állapotba kerül, ilyenkor nem segít a helyzeten, ha a szülő is kiabál, de hosszú távon az sem jó taktika, ha engedünk.
De akkor hogyan érdemes kezelni a gyerekek hisztijét, milyen egy konstruktív szülői hozzáállás ezekben a helyzetekben?
A hiszti nem örökletes, de mértékét befolyásolja a gyerek temperamentuma. A személyiségfejlődés természetes része, hogy a babakorszakra jellemző tehetetlenségi állapot megváltozik, beindul az énhatékonyság határainak feszegetése, az akarat kifejezése és érvényre jutatása.
A hisztit jól kezelni csak úgy lehet, ha nem az motivál minket elsősorban, hogy mit szólnak mások. Fontos, hogy képesek legyünk szülőként első körben elfogadni azt, hogy igen, a mi gyerekünk is hisztizik, de ez nem a mi nevelésünk kudarca, hanem egy kvázi életkori sajátosság, melyet megértő szülői hozzáállással érdemes lereagálni. Ez nem azt jelenti, hogy teret adunk a hisztinek, főleg azokban az esetekben nem, ha a gyerek a szülőt akarja rábírni ezzel a viselkedéssel valamilyen cselekedetre. Ugyanakkor nem elvárható, hogy egy kisgyerek teljesen passzív módon fogadja el a történéseket maga körül. Kisebb dolgokban (például: milyen színű zoknit vegyen fel) érdemes hagyni, hogy a gyerek választhasson.
Mivel a hiszti (főleg ha nagyon belelovalja magát a gyerek) egy meglehetősen beszűkült tudatállapot, első feladat nem a nevelési kérdések megbeszélése, hanem a kizökkentés, mely történhet figyelemeltereléssel, vagy humor segítségével. Sok szülő úgy gondolja, had tomboljon a gyerek, akkor sem enged a hisztinek. A manipulációnak tényleg nem szabad bedőlni, de az állapot megszűntetése nem jelenti azt, hogy engedünk a gyerek akaratának. Jó módszer lehet az elkülönítés, de ilyenkor fontos, hogy ezt ne dühből, agresszív módon hajtsuk végre, hanem higgadtan, szeretve.
A gyereknek azt kell éreznie, hogy a szülő nem enged teret ennek a viselkedésnek, elítéli azt, de őt szereti, elfogadja úgy, ahogy van.
Vagyis a rugalmasság és a következetesség elvének egyszerre kellene megfelelnünk szülőként, melyet sikeresen mérlegeléssel tudunk megvalósítani a gyakorlatban. Hagyjunk teret bizonyos választási helyzetekben a gyerekeknek, de a szülői kompetenciát igénylő helyzetek megoldását, eldöntését, ne engedjük ki a kezünkből. Ha pedig engedünk, feltételekkel tehetjük kontrollálhatóbbá a helyzetet, tehát választhat a gyerek, de csak feltételek között.
Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?
Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!