Menü

Tévhitek, melyek veszélybe sodornak

A mai test- és egészségtudatos világ számos hiedelemmel és tévhittel van átszőve. Mit és hogyan együnk, miként sportoljunk? Az információ rengeteg, de nem könnyű rendet vágni közötte.

Kezdjük a táplálkozással! A kezdő egészségtudatos gyakran esik abba a hibába, hogy hisz a különböző élelmiszerek – nyilvánvalóan az elsősorban a reklámszempontokat figyelembe vevő - csomagolásának, borításának, kinézetének, stb. Azaz leveszi a polcról a diétásat, a hozzáadott cukor nélkülit, az alacsony zsírtartalmút, azt, amelyiken karcsú nők és férfiak mosolyognak, behúzott hasak szégyenítik meg a centit, azokat a termékeket, amelyek egészségesnek látszanak. Csakhogy nem feltétlenül azok. Nem minden esetben egyszerű, de ha oda akarunk figyelni arra, hogy mi kerül a tányérunkra, a boltokban egyszerre figyeljük a cukor és zsírtartalmat, valamint a kalóriaértékeket. Próbáljunk a változatosságra koncentrálni, emellett elkerülni a kész, vagy félkész, agyon tartósított termékeket. Nézzük meg azt is, hogy mennyit (és milyet) eszünk, iszunk a mindenféleképpen egészségesnek gondolt gyümölcsjoghurtból, gyümölcsléből, vagy gabonapehelyből!

A fogyás érdekében ne hagyjunk ki étkezést, inkább a fent említett minőségi ellenőrzés mellett ügyeljünk a mennyiségre. A reggeli elhagyása az egyik fő butaság, számos negatív következménnyel járhat.

A mozgással kapcsolatban is rengeteg a tévhit. Ezek ott kezdődnek, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja kiválasztani a számára megfelelő mozgásformát. Például feleslegesen erősít, vagy a kardió edzésnek áll neki rossz felfogásban. A kiválasztásban és az edzéstervben jól jön szakember tanácsa, de az alapvető dolgokkal nem árt tisztában lennünk. Például, ha csak heti egy edzésre van időnk/energiánk, akkor sem kell feladni az egészet, ez is több, mint a semmi, s ha ügyesek vagyunk, még így is lehet fejlődni. Nagyobb túlsúllyal lehetőleg ne kezdjünk azonnal kilométeres futásba, a fokozatossággal sok mindent megspórolhatunk, például azt, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.

Átlag embernek, átlagos terhelés mellett nincs szüksége izotóniás italra és egyéb „csodaszerekre”. Felesleges agyonerőltetni magunkat nagy súlyokkal, mindenki annyit emeljen, hogy az ne járjon nagy fájdalommal. Ugyanakkor nem szabad megijedni a súlyzós edzésektől a hölgyeknek sem, hiszen az ugyanúgy az alakformálás része lehet, mint az aerob gyakorlatok.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?

Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.