Menü

Tévhitek, melyek veszélybe sodornak

A mai test- és egészségtudatos világ számos hiedelemmel és tévhittel van átszőve. Mit és hogyan együnk, miként sportoljunk? Az információ rengeteg, de nem könnyű rendet vágni közötte.

Kezdjük a táplálkozással! A kezdő egészségtudatos gyakran esik abba a hibába, hogy hisz a különböző élelmiszerek – nyilvánvalóan az elsősorban a reklámszempontokat figyelembe vevő - csomagolásának, borításának, kinézetének, stb. Azaz leveszi a polcról a diétásat, a hozzáadott cukor nélkülit, az alacsony zsírtartalmút, azt, amelyiken karcsú nők és férfiak mosolyognak, behúzott hasak szégyenítik meg a centit, azokat a termékeket, amelyek egészségesnek látszanak. Csakhogy nem feltétlenül azok. Nem minden esetben egyszerű, de ha oda akarunk figyelni arra, hogy mi kerül a tányérunkra, a boltokban egyszerre figyeljük a cukor és zsírtartalmat, valamint a kalóriaértékeket. Próbáljunk a változatosságra koncentrálni, emellett elkerülni a kész, vagy félkész, agyon tartósított termékeket. Nézzük meg azt is, hogy mennyit (és milyet) eszünk, iszunk a mindenféleképpen egészségesnek gondolt gyümölcsjoghurtból, gyümölcsléből, vagy gabonapehelyből!

A fogyás érdekében ne hagyjunk ki étkezést, inkább a fent említett minőségi ellenőrzés mellett ügyeljünk a mennyiségre. A reggeli elhagyása az egyik fő butaság, számos negatív következménnyel járhat.

A mozgással kapcsolatban is rengeteg a tévhit. Ezek ott kezdődnek, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja kiválasztani a számára megfelelő mozgásformát. Például feleslegesen erősít, vagy a kardió edzésnek áll neki rossz felfogásban. A kiválasztásban és az edzéstervben jól jön szakember tanácsa, de az alapvető dolgokkal nem árt tisztában lennünk. Például, ha csak heti egy edzésre van időnk/energiánk, akkor sem kell feladni az egészet, ez is több, mint a semmi, s ha ügyesek vagyunk, még így is lehet fejlődni. Nagyobb túlsúllyal lehetőleg ne kezdjünk azonnal kilométeres futásba, a fokozatossággal sok mindent megspórolhatunk, például azt, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.

Átlag embernek, átlagos terhelés mellett nincs szüksége izotóniás italra és egyéb „csodaszerekre”. Felesleges agyonerőltetni magunkat nagy súlyokkal, mindenki annyit emeljen, hogy az ne járjon nagy fájdalommal. Ugyanakkor nem szabad megijedni a súlyzós edzésektől a hölgyeknek sem, hiszen az ugyanúgy az alakformálás része lehet, mint az aerob gyakorlatok.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk?

Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.

Mi az a superfood?

Bár az utóbbi időben kevésbé találkozhattunk ezzel a szóval, azonban a superfood kifejezés pár éve futótűzként terjedt el a köztudatban, holott nem egy új jelenségről van szó. Mi az a superfood és miért kapta fel ennyire a média?

Mi az a mochi?

A japánok táplálkozásáról csak jókat hallunk: egészségesen étkeznek, halakat, zöldségeket fogyasztanak, és friss hozzávalókból főznek. Az édességekkel is körültekintően bánnak: minőségi alapanyagok és mértékletes fogyasztás. Ilyen japán különlegesség a Mochi is!

Kicsoda az, aki „workaholic”?

A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.