Menü

Tévhitek, melyek veszélybe sodornak

A mai test- és egészségtudatos világ számos hiedelemmel és tévhittel van átszőve. Mit és hogyan együnk, miként sportoljunk? Az információ rengeteg, de nem könnyű rendet vágni közötte.

Kezdjük a táplálkozással! A kezdő egészségtudatos gyakran esik abba a hibába, hogy hisz a különböző élelmiszerek – nyilvánvalóan az elsősorban a reklámszempontokat figyelembe vevő - csomagolásának, borításának, kinézetének, stb. Azaz leveszi a polcról a diétásat, a hozzáadott cukor nélkülit, az alacsony zsírtartalmút, azt, amelyiken karcsú nők és férfiak mosolyognak, behúzott hasak szégyenítik meg a centit, azokat a termékeket, amelyek egészségesnek látszanak. Csakhogy nem feltétlenül azok. Nem minden esetben egyszerű, de ha oda akarunk figyelni arra, hogy mi kerül a tányérunkra, a boltokban egyszerre figyeljük a cukor és zsírtartalmat, valamint a kalóriaértékeket. Próbáljunk a változatosságra koncentrálni, emellett elkerülni a kész, vagy félkész, agyon tartósított termékeket. Nézzük meg azt is, hogy mennyit (és milyet) eszünk, iszunk a mindenféleképpen egészségesnek gondolt gyümölcsjoghurtból, gyümölcsléből, vagy gabonapehelyből!

A fogyás érdekében ne hagyjunk ki étkezést, inkább a fent említett minőségi ellenőrzés mellett ügyeljünk a mennyiségre. A reggeli elhagyása az egyik fő butaság, számos negatív következménnyel járhat.

A mozgással kapcsolatban is rengeteg a tévhit. Ezek ott kezdődnek, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja kiválasztani a számára megfelelő mozgásformát. Például feleslegesen erősít, vagy a kardió edzésnek áll neki rossz felfogásban. A kiválasztásban és az edzéstervben jól jön szakember tanácsa, de az alapvető dolgokkal nem árt tisztában lennünk. Például, ha csak heti egy edzésre van időnk/energiánk, akkor sem kell feladni az egészet, ez is több, mint a semmi, s ha ügyesek vagyunk, még így is lehet fejlődni. Nagyobb túlsúllyal lehetőleg ne kezdjünk azonnal kilométeres futásba, a fokozatossággal sok mindent megspórolhatunk, például azt, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.

Átlag embernek, átlagos terhelés mellett nincs szüksége izotóniás italra és egyéb „csodaszerekre”. Felesleges agyonerőltetni magunkat nagy súlyokkal, mindenki annyit emeljen, hogy az ne járjon nagy fájdalommal. Ugyanakkor nem szabad megijedni a súlyzós edzésektől a hölgyeknek sem, hiszen az ugyanúgy az alakformálás része lehet, mint az aerob gyakorlatok.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?