Egyre korábban válnak szexuálisan aktívvá a gyerekek
- Dátum: 2016.11.04., 11:57
- biológiai érettség, felvilágosítás, fiatalok, idegrendszer, középiskolás, nem kívánt terhesség, szexuális aktivitás, szexuális felvilágosítás, szexualitás
Iskoláskorúak között végzett vizsgálatok szerint a 15-17 évesek 45%-a már egy ideje szexuálisan aktív. Miközben a terhességek fele nem kívánt állapot.
Persze a nem kívánt terhességek hátterében csak egyik okozati tényező a sok közül, hogy egyre korábbra tevődik a szexuális élet kezdete. Ezzel részben összefüggő a tudatlanság szerepe, ebben látják még mindig a legnagyobb problémát a szakemberek.
A szexuális felvilágosítás fontosságát már unalomig ismételtük, de a megközelítés még mindig hatástalan. Amerikai kutatások szerint közel 10 évvel korábra tevődött a szexuális élet kezdete, mellyel összefüggésben egy felgyorsult biológiai érés is megfigyelhető. Ugyanakkor mindezt nem kíséri szociológiai és lelki érettség. Vagyis a fő probléma az, hogy hiába egyre korábban érnek testileg a gyerekek (és ezáltal egyre korábban kezdik a szexuális életet) még agyban és persze lelkileg nincsenek felkészülve rá. Konkrétabban: ebben a korban még nincs meg az az idegrendszeri struktúra, ami képessé tenné őket a mérlegelésre, a következmények felmérésére.
Vagyis a szexuális felvilágosítás önmagában szinte teljesen hatástalan, nem nagyon éri el célját a veszélyek feltárása sem, és nem kedvez az az általános társadalmi környezet sem, melyben egyszerre van jelen a szexuális szabadosság, az információk dömpingje, miközben van egy szemérmes tabusítás.
Szülőként ne csak arra fektessünk hangsúly, hogy szóban informáljuk a gyerekeket szexuális kérdésekben, hanem inkább az a cél vezéreljen minket, hogy szexuálisan magabiztos, a szexualitáshoz pozitívan viszonyuló felnőttek váljanak belőlük. Ehhez persze az is kell, hogy a saját mintánk is ehhez igazodjon, erről nyíltan beszéljünk, és ezekben a kérdésekben ne elkerülő magatartást mutassunk.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.