Menü

A jó élet titka

Vajon mi határozza meg, hogy jó életünk legyen, vagyis azt, hogy testileg-lelkileg minél tovább egészségesek legyünk? Mennyiben determinálja sorsunkat genetikai örökségünk, családi hátterünk? A jó élet pusztán szerencse kérdése, vagy leginkább egyéni fejlődés eredménye?

Ezek mindig népszerű, nagy érdeklődést kiváltó kérdések, hiszen minden ember szeretne jó életet, mindenki végső soron boldogságra vágyik. A családi háttér, a szülői ház „örökségei”, életünk alapkövei, melyek meghatározzák fejlődésünket, személyiségünket, vagyis jövőnket is. Ez az állítás igaz is, meg nem is. Számtalan példát látunk arra, hogy a családi szempontból kifejezetten hátrányos (nemcsak egzisztenciális) helyzetből indulók mindenféle szempontból lemaradnak, marginalizálódnak, életük már egészen korai időszakban kisiklik. Az, hogy ki hova születik sok mindent meghatároz, de nem mindent. Az élet kiábrándítóan igazságtalan lenne, ha minden azon múlna, hogy megkapod-e gyerekkorodban (születésedtől fogva) a boldogság ajándékcsomagját vagy sem. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük, tudjuk, ennél az élet jóval színesebb, változatosabb, bonyolultabb és értelmesebb. De mivel a „hogyan legyünk boldogok” kérdés mindennél fontosabb és egyben feloldhatatlan kérdése életünknek, szeretjük azokat a magyarázatokat, amelyek egy dimenzióban válaszolnak: a jó élethez jó egzisztencia kell, szülők magas iskolázottsága és így tovább.

Ennek ellenére azonban a kutatások szerint a boldogok és a kevésbé boldogok aránya viszonylag egyenletesen oszlik meg a különböző társadalmi rétegek között, sőt még az is tudható, hogy az élet minősége és hossza nem csak a szerencse kérdése, hanem azonosíthatóak bizonyos faktorok, melyek leginkább befolyásolják. Az iskolázottság, a dohányzás, a mozgás, a párkapcsolat, a válságkezelő stratégiák nagy arányban meghatározzák az élet hosszát és minőségét.

Ráadásul lehet, hogy valakinek messziről nézve rendben van az élete, és fényes karriert futott be, de ha közelebbről megismernénk, mégsem látnánk őt boldognak.

De akkor mi visz közelebb minket a boldogsághoz? Az biztos, hogy az emberi kapcsolataink, a párkapcsolatunk stabilitása és a minket körülvevő szociális háló jelentősen befolyásolja életünk minőségét. Vagyis végső soron nem a gazdagság és a magas intelligencia az igazi kulcsa boldogságunknak, hanem hogy képesek vagyunk bizalmon és szereteten nyugvó kapcsolatokat kialakítani másokkal. Persze a képlet még így sem egyszerű.

Az is fontos, hogy lássuk, az évek múlásával nem kevesebbek leszünk, hanem folyamatosan ott a lehetőség gyarapodni, kiteljesedni.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.