Családtervezés, mi alapján?
- Dátum: 2016.10.04., 16:00
- családtervezés, gyerek, gyerekek, gyerekvállalás, testvér, testvérek közötti korkülönbség
A gyerekvállalás mögötti szülői motiváció nagyon sokféle lehet. A testvérek közötti korkülönbségről szintén sokan sokfélét vallanak, de azt, hogy mikor legjobb gyereket vállalni, illetve hogy mikor ideális a kistestvér érkezése, nem lehet meghatározni plátói módon, általánosan.
A baj pont ott kezdődik, ha mások igyekeznek megmondani helyettünk, hogy milyen az ideális családtervezés: mikor, hány évesen kell gyereket vállalni, mikor és hány év elteltével kell következő gyereket vállalni és így tovább. A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy a szülők saját élethelyzetük, személyiségük, céljaik függvényében döntenek a gyerekvállalásról.
A testvérek közötti kis korkülönbségnek sokféle előnye lehet, de vannak hátrányai is. Valójában azonban hiába mérlegeljük ezeket a pro és kontra szempontokat, mert általában nem ez alapján döntünk, hanem ezekkel az érvekkel csak magyarázzuk, igazoljuk döntésünket.
Arról például, hogy az elsőszülött gyereknek milyen traumatikus élményt jelent a "kistesó" érkezése, kevésbé beszélnek. Traumatikus, mert az elsőszülöttek egy darabig egykék, vagyis minden szeretet, figyelem, csodálat rájuk irányul. Ezért, bár a család számára az újabb gyermek születése egy örömteli esemény, a nagyobb testvér számára egészen mást jelent.
Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor ne vállaljunk második gyereket, vagy hogy ne legyen kis korkülönbség közöttük. Hanem azt jelenti, hogy ha már így vagy úgy döntöttük, döntésünk helyességének magyarázása, igazolása helyett, tudatosan számoljunk a pozitív és negatív következményekkel egyaránt. Ha például kis korkülönbséggel vállalunk gyereket, igenis legyünk érzékenyek arra, hogy a nagyobb gyereknek a kistestvér érkezése - főleg az elején - nem feltétlenül az öröm forrása. Ha erről tudomást veszünk, akkor tompíthatjuk ezt a traumát, például azzal, ha az apa igyekszik több figyelmet fordítani a nagyobb gyerekre, például közös programokat szervez vele.
Hiába van mindig valaki, aki tudni véli, mi a legjobb döntés, mert az biztos nem érvényes minden egyes helyzetre.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.