Rászokunk az egészségtelen élelmiszerekre
- Dátum: 2016.09.21., 13:21
- adalékanyag, függőség, ízfokozó, Photoshop, színezék, vércukorszint
Miért nehéz áttérni és megtartani az egészséges életmódot? Mert az egészségtelen ételek gyakorlatilag "etetik magukat", nagyon könnyű rászokni ezekre. Például azért, mert könnyebben elérhetőek a mindennapok során - és mert olyan ingadozó vércukorszintet eredményeznek, amivel még jobban kívánjuk ezeket az ételeket.
Jártunkban-keltünkben nehéz tartani az egészséges táplálkozást. Ha valamilyen gyorsan falatozható ennivalót szeretnénk, akkor szinte csak az egészségtelen ételpalettáról válogathatunk. Legalábbis nagyon kevés jobb alternatíva létezik. Az egészséges életmódot követőek is tudják ezt, így igyekeznek felkészülni: szendvicset és dobozban ebédet csomagolnak maguknak, bármerre is járnak, valamint megkeresik a jobb nasi-alternatívákat. De kevesen vitatják, hogy az almachips finomabb a legtöbbek számára, mint a burgonyachips. És ez nem véletlen...
Az egészségtelen élelmiszerek sok esetben tele vannak ízfokozókkal, színezőanyagokkal és más olyan élelmiszeripari adalékanyagokkal, amik stimulálják az ízlelőbimbóinkat, és felelősek az ételek jobb állagáért és ízéért. Olyan ez, mint a fényképek esetén a Photoshop: az eredeti sosem annyira csillogó, mint a valóság, mégsem az a jó irány.
Nem csak az élelmiszeripar a probléma oka: a cukros, finomlisztes élelmiszerek "játszanak" a vércukorszintünkkel: az ilyen ételek fogyasztása esetén megemelik a vércukorszintet, majd annál inkább leesik rövid időn belül. Ilyenkor újra azt érezzük, hogy farkaséhesek vagyunk, és nagyon ennénk még. Az egészséges, rostdús ételek ezzel szemben sokkal kisebb kilengéseket okoznak, így hamarabb jól lakunk, és a teltségérzet is tartósabb.
Ez áll annak a hátterében, hogy nehezebb keveset enni a cukros-lisztes finomságokból, mint az egészséges ételekből. A természetes ízekhez, egészséges ételekhez hozzá kell szokni, és mindeközben "le kell jönni" a könnyű boldogságot adó, gyakorlatilag az egészségünkre káros ételekről. Azaz helyre kell tenni a szervezetünket és átszoktatni egy másfajta étkezési metódusra.
Nemrégiben érdekes témát vetettek fel az életmódszakértők: képzeld el, hogy mit vennél le a polcról, ha azonnal hatással lenne a súlyodra, amit megeszel? Például a tönkölykenyér normál adagja nem hízlalna, a fehér kenyér miatt viszont híznál rögtön nyolc kilót. Ugye, mennyivel másabb lenne? Pedig a hatás hasonló, csak éppen nem azonnal jelentkezik.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer
Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.