Rászokunk az egészségtelen élelmiszerekre
- Dátum: 2016.09.21., 13:21
- adalékanyag, függőség, ízfokozó, Photoshop, színezék, vércukorszint
Miért nehéz áttérni és megtartani az egészséges életmódot? Mert az egészségtelen ételek gyakorlatilag "etetik magukat", nagyon könnyű rászokni ezekre. Például azért, mert könnyebben elérhetőek a mindennapok során - és mert olyan ingadozó vércukorszintet eredményeznek, amivel még jobban kívánjuk ezeket az ételeket.
Jártunkban-keltünkben nehéz tartani az egészséges táplálkozást. Ha valamilyen gyorsan falatozható ennivalót szeretnénk, akkor szinte csak az egészségtelen ételpalettáról válogathatunk. Legalábbis nagyon kevés jobb alternatíva létezik. Az egészséges életmódot követőek is tudják ezt, így igyekeznek felkészülni: szendvicset és dobozban ebédet csomagolnak maguknak, bármerre is járnak, valamint megkeresik a jobb nasi-alternatívákat. De kevesen vitatják, hogy az almachips finomabb a legtöbbek számára, mint a burgonyachips. És ez nem véletlen...
Az egészségtelen élelmiszerek sok esetben tele vannak ízfokozókkal, színezőanyagokkal és más olyan élelmiszeripari adalékanyagokkal, amik stimulálják az ízlelőbimbóinkat, és felelősek az ételek jobb állagáért és ízéért. Olyan ez, mint a fényképek esetén a Photoshop: az eredeti sosem annyira csillogó, mint a valóság, mégsem az a jó irány.
Nem csak az élelmiszeripar a probléma oka: a cukros, finomlisztes élelmiszerek "játszanak" a vércukorszintünkkel: az ilyen ételek fogyasztása esetén megemelik a vércukorszintet, majd annál inkább leesik rövid időn belül. Ilyenkor újra azt érezzük, hogy farkaséhesek vagyunk, és nagyon ennénk még. Az egészséges, rostdús ételek ezzel szemben sokkal kisebb kilengéseket okoznak, így hamarabb jól lakunk, és a teltségérzet is tartósabb.
Ez áll annak a hátterében, hogy nehezebb keveset enni a cukros-lisztes finomságokból, mint az egészséges ételekből. A természetes ízekhez, egészséges ételekhez hozzá kell szokni, és mindeközben "le kell jönni" a könnyű boldogságot adó, gyakorlatilag az egészségünkre káros ételekről. Azaz helyre kell tenni a szervezetünket és átszoktatni egy másfajta étkezési metódusra.
Nemrégiben érdekes témát vetettek fel az életmódszakértők: képzeld el, hogy mit vennél le a polcról, ha azonnal hatással lenne a súlyodra, amit megeszel? Például a tönkölykenyér normál adagja nem hízlalna, a fehér kenyér miatt viszont híznál rögtön nyolc kilót. Ugye, mennyivel másabb lenne? Pedig a hatás hasonló, csak éppen nem azonnal jelentkezik.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.