Menü

Szerencsejáték: szórakozás, nem életcél

Rendszeresen járunk a postára levelet feladni, és várakozás közben nézelődünk. Nincs olyan alkalom, hogy ne találkoznánk több, leginkább nyugdíjas, vagy fiatal, de persze más emberekkel is, akik a társasházból leugorva sorsjegyeznek, lottót vesznek. Sokukkal egymás után több alkalommal is összefutunk, látszik rajtuk, hogy kis pénzükből áldoznak a szerencsejátékra. A menetrend általában hasonló: megveszik a sorsjegyet, majd egy újabbat, addig, amíg nem nyer valamelyik. Ha megfordítjuk a sorjegyeket, láthatjuk rajta, hogy körülbelül minden harmadik-negyedik nyer, persze leginkább kis összegekkel. Ha végre nyernek 300-800 Ft-ot, azt azonnal visszaforgatják, általában kevesebb sikerrel.

De nem kell postára menni ahhoz, hogy körülnézve lássuk, rengeteg ember játszik szerencsejátékot. Ezzel nem lenne baj addig, ha - mint az a nevében is szerepel - ezt játéknak fognák fel. Csakhogy sokan valóban ettől várják sorsuk fordulópontját, valódi lépéseket azonban nem tesznek a változásért. A másik szomorú tény, hogy jócskán erőn felüli összeget költenek szerencsejátékra. Hol a határ?

A szerencsejáték alapvetően egy jó játék, kellemes szórakozás lehet. De mint a nevében is szerepel, játék - és semmi több. Erre bízni az életünkben való változásokat nagyon túlzó, és a felelősséget áthárító, kényelmes és csodaváró hozzáállás. Így hát nem érdemes rá ennél többet költeni. Érdemes csak azt összeszámolni, hogy ha az életünkben mindössze a heti lottó árát összerakjuk, akkor mennyi jön össze belőle? Aki heti 300 Ft-ot költ erre a játékra 30 éven át (legtöbben ugyanis egész életükben lottóznak), az majd 500 ezer forintot költ el erre. Elég szép kis összeg, és érdemes összevetni azzal a statisztikával, hogy mennyit nyernek ebből vissza az átlagos játékosok, mennyi az esélyünk akár egy ekkora nyereményre is.

No de hogy ne csak a levegőbe beszéljek, megfigyeltem kb. 7 esküvőn a sorsjegy-nyereményeket, a sajátunkat is belevéve, bár mondhatjuk, hogy ez kevésbé reprezentatív minta, ha egyszer nem igazán hiszek a szerencsében.... Mindegyik esetben belépőjegyként, az ajándék/nászajándékpénz mellé kérték a sorsjegyeket, és a legtöbb esetben többet is kaptak. Mi magunk sokszorosan, mert volt olyan barátunk, akitől önmagában 50 db-ot kaptunk ajándékba. 25-50 ezer forint körüli összegnél senki sem nyert többet, és nagyjából az összegek egyharmada térült vissza.

Hogy ismerek-e olyat, akinek volt komolyabb nyereménye? Igen, az egyik lottótípus mellékjátékán nyert 5-10 millió Ft körüli összeget. Tehát nem állítom, hogy a nyerés lehetetlen, mindössze azt, hogy ez nem lehet életcél.

Akik túl komolyan veszik ezt a kérdést, és a játéknál jobban hisznek benne, azoknak viszont többet árt, mint használ. Láthatóan ugyanis annál kevesebbet tesznek meg önmagukért és a saját sorsukért. Súlyosabb esetben pedig szerencsejáték-függők lesznek, aminek a pszichológiája, lelki és életeseményi háttere komoly dolog, amit mindenképpen kezelni kell.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A mértékletes sörfogyasztás pozitív hatásai

A sört sokan csak frissítő italnak tartják, pedig a mértékletes fogyasztásnak számos meglepő egészségügyi előnye lehet. A vitamin- és ásványianyag-tartalomtól kezdve a szív- és csontvédelemig, sőt még a stresszoldásban is szerepet játszhat egy korsó sör – természetesen csak akkor, ha tudatosan és mértékkel fogyasztjuk.