Szerencsejáték: szórakozás, nem életcél
- Dátum: 2016.08.21., 16:21
- felelősségvállalás, függőség, lottó, nyeremény, pénz, sors, sorsjegy, szenvedélybetegség, szerencsejáték, szerencsejáték-függő
Rendszeresen járunk a postára levelet feladni, és várakozás közben nézelődünk. Nincs olyan alkalom, hogy ne találkoznánk több, leginkább nyugdíjas, vagy fiatal, de persze más emberekkel is, akik a társasházból leugorva sorsjegyeznek, lottót vesznek. Sokukkal egymás után több alkalommal is összefutunk, látszik rajtuk, hogy kis pénzükből áldoznak a szerencsejátékra. A menetrend általában hasonló: megveszik a sorsjegyet, majd egy újabbat, addig, amíg nem nyer valamelyik. Ha megfordítjuk a sorjegyeket, láthatjuk rajta, hogy körülbelül minden harmadik-negyedik nyer, persze leginkább kis összegekkel. Ha végre nyernek 300-800 Ft-ot, azt azonnal visszaforgatják, általában kevesebb sikerrel.
De nem kell postára menni ahhoz, hogy körülnézve lássuk, rengeteg ember játszik szerencsejátékot. Ezzel nem lenne baj addig, ha - mint az a nevében is szerepel - ezt játéknak fognák fel. Csakhogy sokan valóban ettől várják sorsuk fordulópontját, valódi lépéseket azonban nem tesznek a változásért. A másik szomorú tény, hogy jócskán erőn felüli összeget költenek szerencsejátékra. Hol a határ?
A szerencsejáték alapvetően egy jó játék, kellemes szórakozás lehet. De mint a nevében is szerepel, játék - és semmi több. Erre bízni az életünkben való változásokat nagyon túlzó, és a felelősséget áthárító, kényelmes és csodaváró hozzáállás. Így hát nem érdemes rá ennél többet költeni. Érdemes csak azt összeszámolni, hogy ha az életünkben mindössze a heti lottó árát összerakjuk, akkor mennyi jön össze belőle? Aki heti 300 Ft-ot költ erre a játékra 30 éven át (legtöbben ugyanis egész életükben lottóznak), az majd 500 ezer forintot költ el erre. Elég szép kis összeg, és érdemes összevetni azzal a statisztikával, hogy mennyit nyernek ebből vissza az átlagos játékosok, mennyi az esélyünk akár egy ekkora nyereményre is.
No de hogy ne csak a levegőbe beszéljek, megfigyeltem kb. 7 esküvőn a sorsjegy-nyereményeket, a sajátunkat is belevéve, bár mondhatjuk, hogy ez kevésbé reprezentatív minta, ha egyszer nem igazán hiszek a szerencsében.... Mindegyik esetben belépőjegyként, az ajándék/nászajándékpénz mellé kérték a sorsjegyeket, és a legtöbb esetben többet is kaptak. Mi magunk sokszorosan, mert volt olyan barátunk, akitől önmagában 50 db-ot kaptunk ajándékba. 25-50 ezer forint körüli összegnél senki sem nyert többet, és nagyjából az összegek egyharmada térült vissza.
Hogy ismerek-e olyat, akinek volt komolyabb nyereménye? Igen, az egyik lottótípus mellékjátékán nyert 5-10 millió Ft körüli összeget. Tehát nem állítom, hogy a nyerés lehetetlen, mindössze azt, hogy ez nem lehet életcél.
Akik túl komolyan veszik ezt a kérdést, és a játéknál jobban hisznek benne, azoknak viszont többet árt, mint használ. Láthatóan ugyanis annál kevesebbet tesznek meg önmagukért és a saját sorsukért. Súlyosabb esetben pedig szerencsejáték-függők lesznek, aminek a pszichológiája, lelki és életeseményi háttere komoly dolog, amit mindenképpen kezelni kell.
A mesterséges intelligencia használatának előnyei és hátrányai

A mesterséges intelligencia-rendszerek legtöbbje biztonságos és hasznos, növeli a hatékonyságot és költségmegtakarítást tesz lehetővé, egyes rendszerek ugyanakkor kockázatokat is hordoznak magukba, ezért ezek szabályozást igényelnek.
A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.
Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?
Indigó emberek, hallottál már róluk?

Az emberek többsége hallotta már az indigó gyermek kifejezést, de sokan nem gondolják tovább, hogy ezek a gyerekek felnőnek. Ők az indigó emberek.
Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?