Hatékonyak-e az antidepresszáns gyógyszerek gyermekek és tinédzserek esetében?
- Dátum: 2016.07.13., 18:35
- antidepresszáns, depresszió, gyermek, gyógyszer, orvostudomány, tinédzser
Új kutatási eredmények hatására ismét előtérbe került az antidepresszáns gyógyszerek hatékonyságának megkérdőjelezése. Gyermekek és tinédzserek esetében legjobb esetben is szinte hatástalanok.
Nem kérdés, hogy a depresszió egy közismerten trükkös állapot a maga biológiai, pszichológiai és társadalmi jellegzetességeivel. Most egy neves tudományos folyóiratban megjelent cikk megpróbálja kiegészíteni a témakört.
14 antidepresszáns gyógyszert vizsgáltak meg, melyek közül mindössze egyet találtak hatásosnak gyermekek és tinédzserek esetében. Volt egy gyógyszer, mely jelentősen megemelte az öngyilkossági gondolatok és kísérletek rizikófaktorát, összevetve más antidepresszánsokkal és a placebo-ban (hatóanyag nélküli gyógyszer) részesült csoport eredményeivel.

Peng Xie professzor – a cikk társszerzője – szerint gyermekek és tinédzserek esetében a rizikó-előny viszonyok nem mutatják egyértelműen, hogy a kezelés hatásos lenne az említett csoportok esetében. „Az orvosok rendszerint azt javasolják – mondja Peng Xie professzor -, hogy nagyon figyelmesen kell követni a gyermekek antidepresszáns kezelésének hatékonyságát, különösen a terápia elején, és függetlenül attól, hogy milyen szerrel történik a kezelés.
Ez nagyon fontos, hiszen a depresszió formái váltakoznak a korral és a népesség összetételével is. A 6 és 12 év közötti gyermekek közül durván 3%-ot diagnosztizálnak depresszióval. A 13 és 18 év közötti korcsoportban azonban ez a szám már 5%-ig emelkedik.
Az ismertetett tanulmány 34 korábbi vizsgálat újbóli átnézését ölelte fel, ez több mint 5000 résztvevőt jelentett. Bizonyos hatóanyagokról bebizonyosodott, hogy sok esetben inkább veszélyesek, semmint hatásosak, mint ahogyan azt korábban gondolták.
Összességében a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy további széleskörű kutatások szükségesek az antidepresszáns gyógyszerelés hatékonyságának javítására.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.