Hatékonyak-e az antidepresszáns gyógyszerek gyermekek és tinédzserek esetében?
- Dátum: 2016.07.13., 18:35
- antidepresszáns, depresszió, gyermek, gyógyszer, orvostudomány, tinédzser
Új kutatási eredmények hatására ismét előtérbe került az antidepresszáns gyógyszerek hatékonyságának megkérdőjelezése. Gyermekek és tinédzserek esetében legjobb esetben is szinte hatástalanok.
Nem kérdés, hogy a depresszió egy közismerten trükkös állapot a maga biológiai, pszichológiai és társadalmi jellegzetességeivel. Most egy neves tudományos folyóiratban megjelent cikk megpróbálja kiegészíteni a témakört.
14 antidepresszáns gyógyszert vizsgáltak meg, melyek közül mindössze egyet találtak hatásosnak gyermekek és tinédzserek esetében. Volt egy gyógyszer, mely jelentősen megemelte az öngyilkossági gondolatok és kísérletek rizikófaktorát, összevetve más antidepresszánsokkal és a placebo-ban (hatóanyag nélküli gyógyszer) részesült csoport eredményeivel.
Peng Xie professzor – a cikk társszerzője – szerint gyermekek és tinédzserek esetében a rizikó-előny viszonyok nem mutatják egyértelműen, hogy a kezelés hatásos lenne az említett csoportok esetében. „Az orvosok rendszerint azt javasolják – mondja Peng Xie professzor -, hogy nagyon figyelmesen kell követni a gyermekek antidepresszáns kezelésének hatékonyságát, különösen a terápia elején, és függetlenül attól, hogy milyen szerrel történik a kezelés.
Ez nagyon fontos, hiszen a depresszió formái váltakoznak a korral és a népesség összetételével is. A 6 és 12 év közötti gyermekek közül durván 3%-ot diagnosztizálnak depresszióval. A 13 és 18 év közötti korcsoportban azonban ez a szám már 5%-ig emelkedik.
Az ismertetett tanulmány 34 korábbi vizsgálat újbóli átnézését ölelte fel, ez több mint 5000 résztvevőt jelentett. Bizonyos hatóanyagokról bebizonyosodott, hogy sok esetben inkább veszélyesek, semmint hatásosak, mint ahogyan azt korábban gondolták.
Összességében a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy további széleskörű kutatások szükségesek az antidepresszáns gyógyszerelés hatékonyságának javítására.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.