Állj ki az egészségedért
- Dátum: 2016.06.15., 12:19
- betegjogok, egészség, egészségügy, felelősség, felelősségvállalás, határozottság, nyílt kommunikáció, tudatosság
Mi az egészség kulcsa? Rengetegen abban a tévhitben élnek, hogy a szerencse, a jó genetika, vagy a sok pénz. Tévedés! A legfontosabb elem, amivel megőrizhetjük jó egészségi állapotunkat, vagy javíthatunk rajta, a felelősségvállalás és a határozottság.
Ha az egészségükről van szó, akkor legtöbben kifelé mutogatnak, és külső körülményekre hivatkoznak: az orvos nem elég lelkiismeretes, a szomszédnak könnyű, mert sokkal jobb genetikával rendelkezik (ellentétben persze velünk, akinek nyilvánvalóan sokkal nehezebb), az egészséges életmód sokba kerül és hasonlók. Pedig a hárítás csupán annyit jelent, hogy nem nézünk szembe a ténnyel, miszerint az egészségi állapotunk leginkább rajtunk múlik, mi tehetünk önmagunkért a legtöbbet és nem más. A titok tehát a tudattoság.

Igen ám, de ha így van, miért ennyire nehéz a változás és a változtatás? Mert az egészségünkért való felelősségvállalás erőfeszítést, igyekezetet és tetteket kíván meg tőlünk. Elsősorban rajtunk múlik, hogy mit eszünk, vagy hogy mennyit mozgunk. Kis kreativitással, valódi elhatározással kevés, vagy akár nulla forintból is változtathatunk, de mennyivel könnyebb másra hárítani azt a bizonyos felelősséget, és semmit sem cselekedni! Ráadásul amíg fiatalok és egészségesek vagyunk, és nem jelentkezik valamilyen egészségügyi problémánk, addig el sem tudjuk képzelni, hogy éppen ezekben az években tesszük le annak az alapjait, hogy milyen életet élünk majd időskorunkban.
Szintén a felelősségvállalást nehezíti az általános magyar szemlélet, amelyre jellemző az egészség és az azzal foglalkozó tudományágak túlmisztifikálása. Az orvostudomány nyilván komoly és nagyon komplex szakterület, a hiba ott van, hogy onnan várjuk a csodát. Előnyösebb lenne az egészségünk szempontjából, ha a doktorokat csak egészségi állapotunk egy végpontjának, a megoldás egyikfajta útjának tekintenénk, de emelett tennénk magunkért.
Fontos az is, hogy határozott álláspontot képviseljünk, ami a gyógyulásunkat, vagy az egészségfejlesztésünket illeti. Hogy ez mit takar? Egyrészt hogy felismerjük időben, ha az állapotunk romlik, és teszünk a változásért - a tettek közé tartozik az is, hogy időben felkeresünk orvost, és alternatív segítőket. Másrészt ha a orvosi, vagy kórházi ellátásban részesülünk, akkor se csupán az elfoglalt doktoroktól, nővérektől várjuk tétlenül, hogy tegyenek valamit értünk. Amennyiben állaptunk engedi, igyekezzünk tájékozódni az adatokról, információkról, konzultáljunk orvos ismerősökkel az eredményekről, stb. Az sem árt, ha tisztában vagyunk a betegjogokkal, hiszen a magyar egészségügy alapvetően az orvos felérendeltsége és a beteg alárendeltsége szemléletben gondolkodik (óriási tisztelet a kivételnek, amire szerencsére egyre több példát fel lehet sorolni). Pedig a betegeknek rengeteg olyan joga és lehetősége van, amivel nem élnek a hétköznapokban.
Sok orvos elmondása szerint a betegek ritkán mondják, hogy mit szeretnének, van-e valamilyen igényük, kívánságuk, holott kevés idő és energia jut arra, hogy ezt találgassák a szakemberek. Érthető, hogy betegként az ember elesettebb, és megnő a gondozási, odafigyelési igénye, de nem árt tudni róla, hogy felesleges szégyellősködni, sokszor egyszerűbb a dolga az egészségügyi dolgozóknak, ha nyíltan kommunikálunk.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.