Menü

Állj ki az egészségedért

Mi az egészség kulcsa? Rengetegen abban a tévhitben élnek, hogy a szerencse, a jó genetika, vagy a sok pénz. Tévedés! A legfontosabb elem, amivel megőrizhetjük jó egészségi állapotunkat, vagy javíthatunk rajta, a felelősségvállalás és a határozottság.

Ha az egészségükről van szó, akkor legtöbben kifelé mutogatnak, és külső körülményekre hivatkoznak: az orvos nem elég lelkiismeretes, a szomszédnak könnyű, mert sokkal jobb genetikával rendelkezik (ellentétben persze velünk, akinek nyilvánvalóan sokkal nehezebb), az egészséges életmód sokba kerül és hasonlók. Pedig a hárítás csupán annyit jelent, hogy nem nézünk szembe a ténnyel, miszerint az egészségi állapotunk leginkább rajtunk múlik, mi tehetünk önmagunkért a legtöbbet és nem más. A titok tehát a tudattoság.

Igen ám, de ha így van, miért ennyire nehéz a változás és a változtatás? Mert az egészségünkért való felelősségvállalás erőfeszítést, igyekezetet és tetteket kíván meg tőlünk. Elsősorban rajtunk múlik, hogy mit eszünk, vagy hogy mennyit mozgunk. Kis kreativitással, valódi elhatározással kevés, vagy akár nulla forintból is változtathatunk, de mennyivel könnyebb másra hárítani azt a bizonyos felelősséget, és semmit sem cselekedni! Ráadásul amíg fiatalok és egészségesek vagyunk, és nem jelentkezik valamilyen egészségügyi problémánk, addig el sem tudjuk képzelni, hogy éppen ezekben az években tesszük le annak az alapjait, hogy milyen életet élünk majd időskorunkban.

Szintén a felelősségvállalást nehezíti az általános magyar szemlélet, amelyre jellemző az egészség és az azzal foglalkozó tudományágak túlmisztifikálása. Az orvostudomány nyilván komoly és nagyon komplex szakterület, a hiba ott van, hogy onnan várjuk a csodát. Előnyösebb lenne az egészségünk szempontjából, ha a doktorokat csak egészségi állapotunk egy végpontjának, a megoldás egyikfajta útjának tekintenénk, de emelett tennénk magunkért.

Fontos az is, hogy határozott álláspontot képviseljünk, ami a gyógyulásunkat, vagy az egészségfejlesztésünket illeti. Hogy ez mit takar? Egyrészt hogy felismerjük időben, ha az állapotunk romlik, és teszünk a változásért - a tettek közé tartozik az is, hogy időben felkeresünk orvost, és alternatív segítőket. Másrészt ha a orvosi, vagy kórházi ellátásban részesülünk, akkor se csupán az elfoglalt doktoroktól, nővérektől várjuk tétlenül, hogy tegyenek valamit értünk. Amennyiben állaptunk engedi, igyekezzünk tájékozódni az adatokról, információkról, konzultáljunk orvos ismerősökkel az eredményekről, stb. Az sem árt, ha tisztában vagyunk a betegjogokkal, hiszen a magyar egészségügy alapvetően az orvos felérendeltsége és a beteg alárendeltsége szemléletben gondolkodik (óriási tisztelet a kivételnek, amire szerencsére egyre több példát fel lehet sorolni). Pedig a betegeknek rengeteg olyan joga és lehetősége van, amivel nem élnek a hétköznapokban.

Sok orvos elmondása szerint a betegek ritkán mondják, hogy mit szeretnének, van-e valamilyen igényük, kívánságuk, holott kevés idő és energia jut arra, hogy ezt találgassák a szakemberek. Érthető, hogy betegként az ember elesettebb, és megnő a gondozási, odafigyelési igénye, de nem árt tudni róla, hogy felesleges szégyellősködni, sokszor egyszerűbb a dolga az egészségügyi dolgozóknak, ha nyíltan kommunikálunk.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.