Menü

Az anyai önismeret tükrében

„Nem bírom, hogy állandóan csak anya, anya..., nincs türelmem ehhez!” Elítélendő-e ez az anyuka, aki így fogalmaz a saját gyerekével kapcsolatban?

Elsőre azért durván hangzik, minek vállalt akkor gyereket? - kérdezhetnénk, ha az az első gondolata, hogy minél előbb lepasszolja másoknak a csemetét a bölcsődébe, mert nincs türelme hozzá.

De másodszori nekifutással azért érdemesebb az ítélkezésen túljutni. Mert akármennyire nem értünk esetleg egyet ezzel a gondolkodással, hozzállással azért lássuk be, legalább ennek az anyának van reális önértékelése. Tudja magáról, hogy mihez nincs türelme, és nem próbál meg erőszakot téve önmagán megfelelni másoknak. Rosszat tesz-e ezzel gyermekének? Jó lenne, ha az alig egy éves gyerek még anyukával lehetne, de ha az anyuka türelmetlen, s ezt tudja magáról, talán nem is olyan égbekiáltó bűn. Nem bűn, ha olyanokra bízza gyermekét, akiknek ez a hivatása, foglalkozása. Hozzátartozik az esethez az is, hogy ez az anya azt is vallja, hogy a kevesebb időt igyekszik minőségibb formában együtt tölteni gyermekével, ami azért más megvilágításba helyezi a dolgokat.

Igen, tudjuk, hogy a gyereknek alapvetően az a jó, ha minél tovább otthon maradhat az anyával, vagy az apával, de ez nem minden esetben feltétlenül igaz. A feltétel a szülő személyisége. Ma már azt is egyre gyakrabban hangsúlyozzák a szakemberek, hogy az anya jóléte, jó közérzete is kardinális kérdés, még ha elsőre önzésnek is tűnik. Bármennyire is törekszik valaki jó szülőnek lenni, gyermekének mindent megadni, ha önmagával nincs rendben, ha saját szükségletei hosszú távon és jelentősen háttérbe szorulnak, óhatatlanul is ártó hatással lesz a gyerekre nézve is. Ezért ha valaki úgy tud a legjobb anya lenni, hogy mellette dolgozik, sportol, de emellett képes minőségi időt, valódi figyelmet biztosítani gyermekének, akkor ez egyáltalán nem megvetendő. Ahogyan az sem, ha valaki úgy tud jó szülő lenni, ha nem kell megosztani figyelmét és idejét a gyereknevelés és a munkavégzés között.

Csak mindehhez szilárd, biztos önismeretre van szükség, mert ha külső elvárások irányítanak minket, a legjobb szülői szándék is félrecsúszhat...

A legjobb játék, ami nem játék

Egy totyogót lefoglalni sosem egyszerű. Saját fiaim megfigyeléséből kifolyólag is tudom, hogy amikor megveszem a 15 ezres készségfejlesztő szuperszónikusan hiperszuper játékot, akkor is a citromleves flakonnal játszik órákig, vagy az ajtókitámasztót tologatja, mert az izgalmas.

Terhességi toxémia

A terhességi toxémián (preeclampsia) az anya olyan megbetegedését értjük, amely kizárólag terhesség kapcsán jelentkezhet, a várandósság második felében alakulhat ki. A betegség súlyosbodása akár az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.

Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban (ADHD)

A figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekek milliót érinti a világon, de felnőttkorban is előfordulhat, folytatódhat. Az ADHD része a figyelem fenntartásának zavara, a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés.

Hogyan fejleszt a Lego?

A dán eredetű Lego az egyik legismertebb fejlesztő játék világszerte. Sikerének titka, hogy csak a kreativitás szab határt a megépíthető kombinációknak. Ma már több ismert márkával is szerződésben állnak, ezért már van Csillagok Háborújás vagy Harry Potteres Lego is.

Superfood a hozzátáplálásban

Az úgynevezett „superfood” ételekről már sokat hallottunk, talán magunk is fogyasztjuk őket rendszeresen, a kérdés azonban most az, hogy ezek a táplálékok vajon beilleszthetők a hozzátáplálásba, ha igen, akkor hány hónapos, vagy éves kortól adhatók a gyereknek?