Csúcsélményeink
- Dátum: 2016.01.23., 18:04
- csúcsélmény, élmény, öröm, tapasztalat
Egy átlagos őszi nap. Fogom a kisfiam kezét és sétálunk a ház körül. Semmi különös dolog nem történik. Amit érzek: öröm, béke, harmónia, pont jó így, ahogy van. Nincs tegnap, nincs holnap, csak most van.
Ritka pillanat, de felismertem. Igen, ez egy csúcsélmény. Bár pszichológiai szakkifejezésről van szó, nagyon találó és kifejező fogalom. Nem a külső körülmények a lényegesek, hanem az, hogy bennünk történik valami, valami nagyon jó, és azt nem akarjuk birtokolni, csak átélni szeretnénk és élvezni. Ezt úgy szokták mondani, hogy átadjuk magunkat a pillanatnak, az élménynek. Nincs tudatosság, nincs erőfeszítés. Nem zavarják észlelésünket félelmeink, gátlásaink, korlátaink.

Egy ilyen élmény önmagában nagyszerű, de hosszú távon is pozitív hatással van életünkre. Mivel nyitottabbá tesz minket, előrevisz a világ és önmagunk megismerésében is. A jó hír pedig az, hogy a csúcsélmények megélése nem bizonyos személyek kiváltsága csak. A szakemberek szerint az emberi természetben gyökerezik a csúcsélmények megélésének képessége.
Nem kell különleges helyszín, vagy időpont. Hiába minden akaratlagosság, tudatossággal ezekben a helyzetekben nem megyünk semmire. Egyesek ritkán tapasztalnak meg ilyen élményt, míg mások gyakrabban. Az biztos, hogy a csúcsélmények különlegesek és nagyon fontosak életünkben.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.