Csúcsélményeink
- Dátum: 2016.01.23., 18:04
- csúcsélmény, élmény, öröm, tapasztalat
Egy átlagos őszi nap. Fogom a kisfiam kezét és sétálunk a ház körül. Semmi különös dolog nem történik. Amit érzek: öröm, béke, harmónia, pont jó így, ahogy van. Nincs tegnap, nincs holnap, csak most van.
Ritka pillanat, de felismertem. Igen, ez egy csúcsélmény. Bár pszichológiai szakkifejezésről van szó, nagyon találó és kifejező fogalom. Nem a külső körülmények a lényegesek, hanem az, hogy bennünk történik valami, valami nagyon jó, és azt nem akarjuk birtokolni, csak átélni szeretnénk és élvezni. Ezt úgy szokták mondani, hogy átadjuk magunkat a pillanatnak, az élménynek. Nincs tudatosság, nincs erőfeszítés. Nem zavarják észlelésünket félelmeink, gátlásaink, korlátaink.
Egy ilyen élmény önmagában nagyszerű, de hosszú távon is pozitív hatással van életünkre. Mivel nyitottabbá tesz minket, előrevisz a világ és önmagunk megismerésében is. A jó hír pedig az, hogy a csúcsélmények megélése nem bizonyos személyek kiváltsága csak. A szakemberek szerint az emberi természetben gyökerezik a csúcsélmények megélésének képessége.
Nem kell különleges helyszín, vagy időpont. Hiába minden akaratlagosság, tudatossággal ezekben a helyzetekben nem megyünk semmire. Egyesek ritkán tapasztalnak meg ilyen élményt, míg mások gyakrabban. Az biztos, hogy a csúcsélmények különlegesek és nagyon fontosak életünkben.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.