Menü

Tanuljon-e a gyerek a téli szünetben?

Mindjárt itt a téli szünet, ezek a gyerekek utolsó napjai az iskolában az idén. Vajon mi a jó, ha szabadon pihenhetnek a kisebb és nagyobb gyermekek a szünet napjai alatt, vagy ha azért tanulnak valamennyit, hogy ne felejtsenek el mindent, mire újra megkezdődik a tanítás?

Mint tudjuk, a legtöbb iskolában nem engedik el házi feladat és tanulás nélkül a gyerekeket a szünetre, esetleg csak az alternatív típusú iskolákban. Hogy ez jó-e a gyerekeknek, avagy sem, abban persze nincs egységes álláspont. A pedagógusok egy része azt vallja, hogy nekik könnyebb a dolguk akkor, ha a gyerek nem zökken ki teljesen a szünet ideje alatt, mert annál nehezebb a visszarázódás az újévben.

Ezzel szemben a gyermekpszichológusok azt állítják, hogy a gyerekeknek minél több pihenésre lenne szüksége, és bizony épphogy ront, mint segít, ha van házi feladat és tanulnivaló a szünetben. Csak ellenállást vált ki a gyermekben, ha még a szabad időszakokban is tanulnia kell, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a koncentrációja sem lesz teljes az ünnepi körforgásban. A dolog fordítottan arányos: a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, tanulásmentes időszak éppenhogy segít a későbbiekben. Elképezlhető, hogy kell egy kis idő, mire a gyermek egy hosszabb szünet után visszaáll a régi kerékvágásba, de akkor újult erővel, nagyobb lendülettel, sokkal kevésbé fáradtan tud tanulni és figyelni.

Mindezt bizonyítja, hogy a szünet előtt már a tanárok is érzékelik a gyerekeken a fáradtságot. Ilyenkorra érezhetően romlik a teljesítményük, hacsak nincsenek különösebbképpen motiválva (vagy rákényszerítve) annak ellenkezőjére a félévi bizonyítvány előtti időszakban. Igen, itt van a másik probléma, hogy ez az időszak éppen akkorra esik, amikor eldőlnek a féléves értékelés jegyei. A szünet előtt, valamint után írják meg azokat a csakis idézőjelesen "sorsdöntő" dolgozatokat, amik befolyásolják a félévi bizonyítványt.

A legjobb lenne, ha hallgatnánk a szakemberekre, és a gyermekek minél többet pihenhetnének tanulás nélkül a szünet ideje alatt. Esetleg a kötelező olvasmányok olvasása lehet olyan időtöltés, ami kapcsolódik az iskolához, hasznos lehet a tanuláshoz, mégis fejlesztő hatású.

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.