Időskori internetezés
Ma már egyre több idős ember aktív szereplője az online világnak, és erre a jövőben még nagyobb szükség lesz. Mama, papa – ne mondjatok nemet az internetre!
Már csak azért sem, mert öregedő társadalmunknak az a jó, ha az emberek minél tovább „tartják a lépést”, azaz idősebb korban is aktívak, foglalkoztathatóak, munkaképesek, frissek maradnak. Elvonatkoztatva ezektől az elvont (ám mindenképpen valós és közelgő) népesedési, társadalmi és gazdasági céloktól, természetesen sokkal (test)közelebbi előnyökkel is rendelkezik a dolog. Ha a nyugdíjasok nem vonják ki magukat a technika fejlődésének követéséből, az számukra is igen pozitív. A szellemi öregedés lassításának egyik fontos eszközét kapják a kezükbe, persze mindez egyáltalán nem egyszerű.
Azok, aki még az offline világban nőttek fel, azaz nem gyerek-, vagy fiatalkorukban ismerkedtek meg a számítógépekkel és a különböző kütyükkel, óriási hátrányban vannak. Az alapoktól kell kezdeniük, miközben minden iszonyatosan gyorsan változik.
Nehéz, de nem lehetetlen, a motiváltakat többféle tanfolyam segíti, olyan kurzusok, amelyek kifejezetten idősekre specializálódtak. Ezek általában az egyszerű dolgokra koncentrálnak, hiszen elég egy olyan tudást elsajátítani, amellyel már üzembiztos alapfelhasználóvá válik az ember. Olyan felhasználóvá, akit már nem lehet olyan könnyen eladni a technika világában. Apropó eladni!
Az idősek dolgát nemcsak a számítógéphasználat megtanulása és a netre való feljutás elsajátítása nehezíti, hanem a világhálón való eligazodás is. Bonyolult és sokszor veszélyes világ ez, vigyázni kell vele, de mindenképpen megéri a fáradtságot a befektetett munka!
Az internetezés képessége egyre inkább válik alapvetővé, így aki nem akarja, hogy az őt követő generációktól szakadékok válasszák el, semmiképpen sem lehet elutasító.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?