Rossz a kedved? Tegyél valami jót másokkal!
- Dátum: 2015.10.08., 10:43
- hangulatjavítás, jócselekedet, jótett, levertség, rosszkedv, segítségnyújtás
Mit tesz az ember általában, ha nagyon rossz a kedve? Megpróbál valami olyan időtöltést találni, ami mindig kellemes a számára. Olvasás, találkozó a barátokkal, vásárlás, evés, kellemes zene hallgatása, stb. Ez persze mind-mind jó módszer arra, hogy egy kicsit feldobjuk a hangulatunkat. Az egyetlen probléma, hogy ilyenkor mégis maradhat bennünk valamilyen kellemetlen érzés. Miért?
Egyszerűen mert rosszkedv esetén hajlamosabbak vagyunk negatívabban értékelni a körülöttünk és bennünk zajló eseményeket. Így könnyedén lelkiismeret-furdalásunk lesz ezektől az eredetileg hangulatjavító időtöltésektől. Eszünkbe jut, hogy az időt nem hasznosan töltöttük el, és mennyi feladat vár ránk, vagy hogy már megint megettünk egy sütit, pedig igyekszünk elkerülni a cukros ételeket. Az egyébként kedvelt zeneszámhoz pedig rosszkedvet kapcsol az agyunk, és máskor ahelyett, hogy feldobódnánk tőle, eszünkbe jut a korábbi levertségünk.
Ezért kiváló hangulatjavító módszer, ha ilyenkor másokkal teszünk valami jót: sütit sütünk a nagyinak, segítünk a bevásárlásban a szomszéd néninek, valamivel meglepjük az ismerőseinket… A lehetőségek végtelenek. És hogy miért fogunk ettől jobb kedvre derülni? Azért, mert egyrészt ilyen esetben a lelkiismeret-furdalás biztosan elmarad: nem csak tétlenül és morcosan olvasgattunk a sarokban órákon át, hanem valódi jócselekedetet hajtottunk végre. Másoknak örömet okozni pedig jó érzés, és a mi arcunkra is mosolyt fog csalni, este pedig kellemes érzésekkel fekszünk le aludni. Másrészt a jótetteink visszatérnek hozzánk. Máskor talán épp ez a szomszéd hölgy fog segíteni kinyitni az ajtót, amikor tele a kezünk bevásárlószatyrokkal. Vagy egyszerűen csak több mosolyt kapunk az utcán, mert megérzik rajtunk a pozitív hozzáállást és a segítő szándékot. De az sem biztos, hogy közvetlen úton érkezik vissza hozzánk a másokba fektetett energia: lehet, hogy éppen olyan kerülő úton, vagy olyan időpontban, hogy nem is számítunk rá.
Igen, a jószándékú energia visszatér hozzánk, és visszahat ránk is. Ez nem csak a mesékben van így. Nem véletlen, hogy gyakorta éppen azok az emberek választanak segítő szakmákat, akik már önmaguk is átéltek valamilyen komolyabb krízist az életükben. De nem kell irgalmas szamaritánusnak állnunk ahhoz, hogy egy mosollyal több legyen aznap a világban, és ezáltal a mi szívünkbe is újra kellemesebb érzések költözzenek.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.