Konfliktusok sodrásában
- Dátum: 2015.09.28., 09:23
- konfliktus, konfliktuskezelés, párkapcsolat, problémamegoldás
Természetes, hogy egy párkapcsolatban időnként konfliktusba kerülnek egymással a felek. A konfliktusok helytelen kezelése azonban idővel tönkreteszi a kapcsolatot.
A szakemberek szerint igen is tudatosan kell hozzáállni párkapcsolati konfliktusainkhoz, vagyis meg kell tanulnunk átgondoltan cselekedni magánéletünk problémáival kapcsolatban is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vita alkalmával ne ösztönösen cselekedjünk, és kizárólag érzelmi reakcióval válaszoljunk egy problémára.

Általában az emberek érzelmeik hatására cselekednek egy konfliktushelyzetben. Ez azért tévút, mert az érzelmekkel nem lehet vitatkozni, és ezáltal a probléma megoldásához sem visz közelebb.
Ha valóban szeretnénk, hogy párkapcsolatunk a konfliktusok ellenére is harmonikusan működjön, beszélgessünk! Nemcsak futólag, nemcsak a családi élet feladatainak szervezésékor, hanem rendszeresen, mindennap! Ez elsőre talán egyértelmű, de ha jobban belegondolunk és önkritikát gyakorlunk, be kell vallanunk, hogy idővel a tartalmas beszélgetések elmaradoznak a párok életéből. Önmagunk és párunk megismerése nélkül, a kialakuló konfliktushelyzetek kezelése rendkívül nehéz.
Ha már kialakul egy vitahelyzet, vagy valamilyen probléma, sokan a könnyebbik (de abszolút parttalan) utat választják, megsértődnek, és /vagy csak saját igazukat hangoztatják, a másik véleményének meghallgatása, figyelembevétele nélkül. A saját „sebeink nyalogatása” kényelmes pozíció, de párkapcsolati szempontból nagyon káros.
Ha megpróbáljuk beszélgetéssel rendezni az adott konfliktust, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni. A problémamegoldás ne elsősorban érzelmeinkről szóljon, hanem a tények átbeszéléséről. A következő lépés pedig nem a másik hibáztatása, illetve felelősségre vonása, hanem a másik fél megértése kell hogy legyen. Ehhez szükséges az értő hallgatás, vagyis hogy csendben, őszinte figyelemmel hallgassuk végig a másik véleményét. A figyelem nagyon fontos eszköze a konfliktusok megoldásának, kérdezzünk párunktól a helyzet tisztázása érdekében.
Szintén alapszabály ezekben a helyzetekben, hogy elsősorban „én-üzeneteket” fogalmazzunk meg, ne a másik viselkedését értékeljük. A saját érzelmeinkről, véleményünkről beszélhetünk, de a másik „indítékait” illetően ne feltételezésekkel éljünk, hanem a megismerés valódi szándékával kérdezzünk inkább!
Nem könnyű feladatról van szó, hiszen az érzelmi játszmák rendkívül megnehezítik a konfliktusok hatékony kezelését és megoldását.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.