Menü

Konfliktusok sodrásában

Természetes, hogy egy párkapcsolatban időnként konfliktusba kerülnek egymással a felek. A konfliktusok helytelen kezelése azonban idővel tönkreteszi a kapcsolatot.

A szakemberek szerint igen is tudatosan kell hozzáállni párkapcsolati konfliktusainkhoz, vagyis meg kell tanulnunk átgondoltan cselekedni magánéletünk problémáival kapcsolatban is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vita alkalmával ne ösztönösen cselekedjünk, és kizárólag érzelmi reakcióval válaszoljunk egy problémára.

Általában az emberek érzelmeik hatására cselekednek egy konfliktushelyzetben. Ez azért tévút, mert az érzelmekkel nem lehet vitatkozni, és ezáltal a probléma megoldásához sem visz közelebb.

Ha valóban szeretnénk, hogy párkapcsolatunk a konfliktusok ellenére is harmonikusan működjön, beszélgessünk! Nemcsak futólag, nemcsak a családi élet feladatainak szervezésékor, hanem rendszeresen, mindennap! Ez elsőre talán egyértelmű, de ha jobban belegondolunk és önkritikát gyakorlunk, be kell vallanunk, hogy idővel a tartalmas beszélgetések elmaradoznak a párok életéből. Önmagunk és párunk megismerése nélkül, a kialakuló konfliktushelyzetek kezelése rendkívül nehéz.

Ha már kialakul egy vitahelyzet, vagy valamilyen probléma, sokan a könnyebbik (de abszolút parttalan) utat választják, megsértődnek, és /vagy csak saját igazukat hangoztatják, a másik véleményének meghallgatása, figyelembevétele nélkül. A saját „sebeink nyalogatása” kényelmes pozíció, de párkapcsolati szempontból nagyon káros.

Ha megpróbáljuk beszélgetéssel rendezni az adott konfliktust, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni. A problémamegoldás ne elsősorban érzelmeinkről szóljon, hanem a tények átbeszéléséről. A következő lépés pedig nem a másik hibáztatása, illetve felelősségre vonása, hanem a másik fél megértése kell hogy legyen. Ehhez szükséges az értő hallgatás, vagyis hogy csendben, őszinte figyelemmel hallgassuk végig a másik véleményét. A figyelem nagyon fontos eszköze a konfliktusok megoldásának, kérdezzünk párunktól a helyzet tisztázása érdekében.

Szintén alapszabály ezekben a helyzetekben, hogy elsősorban „én-üzeneteket” fogalmazzunk meg, ne a másik viselkedését értékeljük. A saját érzelmeinkről, véleményünkről beszélhetünk, de a másik „indítékait” illetően ne feltételezésekkel éljünk, hanem a megismerés valódi szándékával kérdezzünk inkább!

Nem könnyű feladatról van szó, hiszen az érzelmi játszmák rendkívül megnehezítik a konfliktusok hatékony kezelését és megoldását.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.