Menü

Őrizze meg a szeme fényét! Mit tehet a jó látásért?

Az életkor előrehaladtával a látásunk romlik. Ezt a folyamatot presbiópiának nevezik, amely a szemlencse rugalmasságának romlását jelenti. Sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a „szemünk fényét”, azaz szemeink egészségét. Ez viszont már fiatalkortól odafigyelést igényel!

A presbiópia magyar elnevezése az „öregszeműség”, de ez a megfogalmazás csalóka, ugyanis általában már 40 éves kor körül jelentkeznek a tünetei, és a látás romlása. Sajnos fiatal korban még nem gondol arra az ember, hogy odafigyeljen a szeme világára, pedig megfelelő odafigyeléssel ha teljesen megelőzni nem is lehet a presbiópiát, de a szem romlásának mértéke sokkal lassabb. Napjainkban a helyzet egyik oldalról rosszabb, mint korábban, aminek a sok számítógép-használat az oka. Bár a legújabb monitorok már nem károsítják a szemet, sok helyen még mindig régi, elavult képernyőket használnak. A másik probléma, hogy ilyenkor a szemünk csak egy bizonyos irányba és távolságra fókuszál, valamint kiszárad. Keveset nézünk más irányba, valamint távolra. Másrészről viszont jobb lehet a helyzet, mert korszerűbb világítástechnikai eszközök léteznek, nem gyertyafénynél, vagy halvány lámpánál kell látást igénylő tevékenységeket végeznünk.

Ezt érdemes is kihasználni, mert a szem egészségének megőrzésénél az egyik legfontosabb tényező a megfelelő megvilágítás. Ez azt jelenti, hogy nem erőltetjük a szemet sötétben, hanem lehetőség szerint jó látást biztosító, kellemes lámpafényt használunk. Az sem jó viszont, ha túlságosan erős, a szem számára bántó, vagy kellemetlen a világítás fénye. Az esti számítógép-használat, valamint televíziózás során mindig használjunk lámpafényt, mert így kevésbé válik élessé és bántóvá a szem számára a képernyő világítása.

Ezen kívül nagyon fontos a szemtorna: rendszeresen „adjunk lehetőséget a szemünknek” a távolabbra nézéshez, és tartózkodjunk minél többet természetes fényben. Továbbá fókuszáljunk különböző pontokra, valamint csukott szemmel mozgassuk a szemünket minden irányba. Sokat tehetünk még azzal, ha valóban megfelelő napszemüveget választunk, ugyanis a káros UV-B sugarak sokat árthatnak a szemünknek. Kerüljük az olcsó, „búcsús” napszemüvegek használatát, és ellenőrzött szűrővel rendelkezőt használjunk, ami ráadásul biztosan nem torzít.

A táplálkozásunkkal szintén rengeteget tehetünk az egészséges szemekért: figyeljünk oda az A, C és E vitaminbevitelre, ezek a legfontosabbak ugyanis a szem számára. 

Fotó:
pixabay.com

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?