Menü

„Tente baba, tente, itt van már az este…”

Az altatás, illetve a baba alvási szokásainak kialakítása a legtöbb szülő számára a baba érkezése után hirtelen kardinális kérdéssé válik. A gyerekvállalást megelőzően nem is gondolnánk, hogy mennyi-mennyi kérdés merül fel az babák alvásával kapcsolatban.

Először is fontos leszögeznünk, hogy a babák alvási szokása különbözik a felnőttekétől. Nemcsak az alvásigényük nagyobb, hanem minőségileg is eltér. A kisbabák ugyanis az alvás közel felét töltik REM-fázisban, vagyis nagyobb arányban alszanak felületesen, mint mélyalvásban. A felületes alvással töltött hosszabb idő, a babák túlélését szolgálja, könnyebben megébrednek, ha valamilyen problémájuk van, például éhesek.

Bár a babák alvásmintázata kezdetben nagyon eltérő a felnőttekétől, és csak fokozatosan „tanulják” meg átaludni az éjszakát is, ettől függetlenül már az elejétől kezdve érdemes napirendet, illetve fektetési szokásokat kialakítani. Bár a napirend látszólag rugalmatlanná teszi a mindennapokat, és alkalmazkodást igényel a szülők részéről, mégis számos előnye lehet. Az események következetes sorrendje a babák válaszreakcióit is kiszámíthatóvá teszi, a napirend egy biztonságos keretet ad a szülőknek és a babának is. És bár korlátozza a spontaneitást, a szülők be tudják osztani az idejüket, mely a családi életet is kiegyensúlyozottabbá teszi.

A fektetési szokások kialakítása, és rutinszerű ismétlése egy idő után megtanítja a babát arra, hogy ezekre elálmosodjon, és utána pedig elaludjon. A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy kerüljük a ringatást, és az etetésre történő altatást, inkább ébren tegyük be kisbabánkat a kiságyába, mihelyt az álmosság jeleit érzékeljük rajta. Ennek ellenére fontos tudni, hogy ez is egy folyamat, ahogyan fejődik és érik a baba, úgy kezdi megtanulni megnyugtatni magát. Éppen ezért a kezdeti időszakban dajkálással is próbálkozhatunk, a testi kontaktus segít megnyugtatni a babát, és jó hatással van a testi-lelki fejlődésére is.

Az éjszaka és a nappal közötti különbségtétel kialakulását, a következő egyszerű praktikákkal segíthetjük elő kisbabánknál. Alakítsunk ki nyugtató esti szokásokat, este felé már csökkentsük a környezeti ingereket (például ne szóljon a tévé, ne csörögjön a telefon), az éjszakai etetések alkalmával kerüljük a túlzott világítást, ne beszéljünk kisbabánkhoz, ezenkívül érdemes csak akkor pelenkázni éjszaka, ha nagyon szükséges.

Idővel a babák határozottan különbséget fognak tudni tenni az éjszaka és a nappal között, és ahogyan pedig fejlődnek egyre kevesebbszer kelnek fel éjszaka. Féléves kor után az éjszakai etetéseket is ajánlatos fokozatosan elhagyni, próbálkozzunk felforralt majd lehűtött vízzel kínálni babánkat az éjszakai felkelések alkalmával.

Fontos leszögezni, hogy a babák alvási szokása és igénye is nagyon eltérő lehet, ráadásul a fejlődési ugrások illetve számos más tényező, mint például a fogzás megzavarhatja, illetve megváltoztathatja az alvási szokásokat.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.