Menü

„Tente baba, tente, itt van már az este…”

Az altatás, illetve a baba alvási szokásainak kialakítása a legtöbb szülő számára a baba érkezése után hirtelen kardinális kérdéssé válik. A gyerekvállalást megelőzően nem is gondolnánk, hogy mennyi-mennyi kérdés merül fel az babák alvásával kapcsolatban.

Először is fontos leszögeznünk, hogy a babák alvási szokása különbözik a felnőttekétől. Nemcsak az alvásigényük nagyobb, hanem minőségileg is eltér. A kisbabák ugyanis az alvás közel felét töltik REM-fázisban, vagyis nagyobb arányban alszanak felületesen, mint mélyalvásban. A felületes alvással töltött hosszabb idő, a babák túlélését szolgálja, könnyebben megébrednek, ha valamilyen problémájuk van, például éhesek.

Bár a babák alvásmintázata kezdetben nagyon eltérő a felnőttekétől, és csak fokozatosan „tanulják” meg átaludni az éjszakát is, ettől függetlenül már az elejétől kezdve érdemes napirendet, illetve fektetési szokásokat kialakítani. Bár a napirend látszólag rugalmatlanná teszi a mindennapokat, és alkalmazkodást igényel a szülők részéről, mégis számos előnye lehet. Az események következetes sorrendje a babák válaszreakcióit is kiszámíthatóvá teszi, a napirend egy biztonságos keretet ad a szülőknek és a babának is. És bár korlátozza a spontaneitást, a szülők be tudják osztani az idejüket, mely a családi életet is kiegyensúlyozottabbá teszi.

A fektetési szokások kialakítása, és rutinszerű ismétlése egy idő után megtanítja a babát arra, hogy ezekre elálmosodjon, és utána pedig elaludjon. A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy kerüljük a ringatást, és az etetésre történő altatást, inkább ébren tegyük be kisbabánkat a kiságyába, mihelyt az álmosság jeleit érzékeljük rajta. Ennek ellenére fontos tudni, hogy ez is egy folyamat, ahogyan fejődik és érik a baba, úgy kezdi megtanulni megnyugtatni magát. Éppen ezért a kezdeti időszakban dajkálással is próbálkozhatunk, a testi kontaktus segít megnyugtatni a babát, és jó hatással van a testi-lelki fejlődésére is.

Az éjszaka és a nappal közötti különbségtétel kialakulását, a következő egyszerű praktikákkal segíthetjük elő kisbabánknál. Alakítsunk ki nyugtató esti szokásokat, este felé már csökkentsük a környezeti ingereket (például ne szóljon a tévé, ne csörögjön a telefon), az éjszakai etetések alkalmával kerüljük a túlzott világítást, ne beszéljünk kisbabánkhoz, ezenkívül érdemes csak akkor pelenkázni éjszaka, ha nagyon szükséges.

Idővel a babák határozottan különbséget fognak tudni tenni az éjszaka és a nappal között, és ahogyan pedig fejlődnek egyre kevesebbszer kelnek fel éjszaka. Féléves kor után az éjszakai etetéseket is ajánlatos fokozatosan elhagyni, próbálkozzunk felforralt majd lehűtött vízzel kínálni babánkat az éjszakai felkelések alkalmával.

Fontos leszögezni, hogy a babák alvási szokása és igénye is nagyon eltérő lehet, ráadásul a fejlődési ugrások illetve számos más tényező, mint például a fogzás megzavarhatja, illetve megváltoztathatja az alvási szokásokat.

Fotó:
pixabay.com

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.