„Tente baba, tente, itt van már az este…”
- Dátum: 2015.03.23., 14:49
- altatás, alvás, alvási szokások, baba, éjszakai felkelés
Az altatás, illetve a baba alvási szokásainak kialakítása a legtöbb szülő számára a baba érkezése után hirtelen kardinális kérdéssé válik. A gyerekvállalást megelőzően nem is gondolnánk, hogy mennyi-mennyi kérdés merül fel az babák alvásával kapcsolatban.
Először is fontos leszögeznünk, hogy a babák alvási szokása különbözik a felnőttekétől. Nemcsak az alvásigényük nagyobb, hanem minőségileg is eltér. A kisbabák ugyanis az alvás közel felét töltik REM-fázisban, vagyis nagyobb arányban alszanak felületesen, mint mélyalvásban. A felületes alvással töltött hosszabb idő, a babák túlélését szolgálja, könnyebben megébrednek, ha valamilyen problémájuk van, például éhesek.
Bár a babák alvásmintázata kezdetben nagyon eltérő a felnőttekétől, és csak fokozatosan „tanulják” meg átaludni az éjszakát is, ettől függetlenül már az elejétől kezdve érdemes napirendet, illetve fektetési szokásokat kialakítani. Bár a napirend látszólag rugalmatlanná teszi a mindennapokat, és alkalmazkodást igényel a szülők részéről, mégis számos előnye lehet. Az események következetes sorrendje a babák válaszreakcióit is kiszámíthatóvá teszi, a napirend egy biztonságos keretet ad a szülőknek és a babának is. És bár korlátozza a spontaneitást, a szülők be tudják osztani az idejüket, mely a családi életet is kiegyensúlyozottabbá teszi.

A fektetési szokások kialakítása, és rutinszerű ismétlése egy idő után megtanítja a babát arra, hogy ezekre elálmosodjon, és utána pedig elaludjon. A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy kerüljük a ringatást, és az etetésre történő altatást, inkább ébren tegyük be kisbabánkat a kiságyába, mihelyt az álmosság jeleit érzékeljük rajta. Ennek ellenére fontos tudni, hogy ez is egy folyamat, ahogyan fejődik és érik a baba, úgy kezdi megtanulni megnyugtatni magát. Éppen ezért a kezdeti időszakban dajkálással is próbálkozhatunk, a testi kontaktus segít megnyugtatni a babát, és jó hatással van a testi-lelki fejlődésére is.
Az éjszaka és a nappal közötti különbségtétel kialakulását, a következő egyszerű praktikákkal segíthetjük elő kisbabánknál. Alakítsunk ki nyugtató esti szokásokat, este felé már csökkentsük a környezeti ingereket (például ne szóljon a tévé, ne csörögjön a telefon), az éjszakai etetések alkalmával kerüljük a túlzott világítást, ne beszéljünk kisbabánkhoz, ezenkívül érdemes csak akkor pelenkázni éjszaka, ha nagyon szükséges.
Idővel a babák határozottan különbséget fognak tudni tenni az éjszaka és a nappal között, és ahogyan pedig fejlődnek egyre kevesebbszer kelnek fel éjszaka. Féléves kor után az éjszakai etetéseket is ajánlatos fokozatosan elhagyni, próbálkozzunk felforralt majd lehűtött vízzel kínálni babánkat az éjszakai felkelések alkalmával.
Fontos leszögezni, hogy a babák alvási szokása és igénye is nagyon eltérő lehet, ráadásul a fejlődési ugrások illetve számos más tényező, mint például a fogzás megzavarhatja, illetve megváltoztathatja az alvási szokásokat.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.