Szakszerű segítség
- Dátum: 2015.03.23., 14:52
- lelki probléma, life coach, párterápia, pszichológus, terápia, trauma
Egyre többen fordulnak lelki problémákkal is szakszerű segítséghez, míg korábban pszichológushoz járni inkább titkolni való dolog volt, ma már szinte divatossá vált.
Ez a jelenség mindenképpen pozitív fejlődést jelent, hiszen az emberek kezdenek rájönni, hogy nemcsak testi problémáik igényelnek gyógyítást, hanem lelkünk gubancaira is érdemes odafigyelni, és megoldást találni.
Egyre inkább általános tehát, hogy az emberekben felmerül az igény a szakszerű segítség iránt a lelki, életvezetési és egyéb problémák esetén is, ám laikusként nehéz felmérni, hogy pontosan milyen segítségre van szükségünk, és mi alapján válasszunk terapeutát.
Első lépésként, fogalmazzuk meg pontosan önmagunk számára, hogy mi a problémánk, miben lenne szükségünk segítségre. Szükségünk lehet terapeutára váratlan élethelyzetek (elbocsátás, haláleset, baleset) feldolgozásában, párkapcsolati problémák esetén, de érdemes lehet szakemberhez fordulni akkor is, amikor a múltban történt események, traumák hosszú távon negatív hatással vannak életünkre. De nemcsak komolyabb válságok esetén lehet segítségünkre egy szakember, hanem kisebb, életvezetési nehézségek, elakadások megoldásában is.
A problémától függően tehát szükségünk lehet párterápiára, hosszabb ideig tartó kognitív terápiára, életvezetési tanácsokat adó egyszerű konzultációkra, vagy az egyre népszerűbb úgynevezett life coach módszerre.
A módszerspecifikus szempontok mellett, persze a szimpátia sem elhanyagolható tényező abban, hogy működni tudjon és eredményes legyen egy terápia.
Ha pedig úgy érezzük nem „kerek a történet”, hallgassunk megérzéseinkre és váltsunk pszichológust. Intő jel lehet például, ha sok idő elteltével is eredménytelen a terápia, ha a terapeuta túlságosan bizalmaskodó és sokat beszél magáról, illetve ha a terápiás ülések hangulata nyomasztó.
Természetesen a nehéz, fájó kérdésekkel való szembesülés illetve foglalkozás néha kedvünket szegheti és nyomasztóan hathat ránk, de ez nem ugyan az, mint amikor a terápiákon megalázottnak érezzük magunkat.
Érdemes lelki problémáinkkal is tudatosan foglalkozni, és szakszerű megoldást keresni, de amikor szakembert választunk legyünk kritikusak!
Fotó:
pixabay.com
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.