Szakszerű segítség
- Dátum: 2015.03.23., 14:52
- lelki probléma, life coach, párterápia, pszichológus, terápia, trauma
Egyre többen fordulnak lelki problémákkal is szakszerű segítséghez, míg korábban pszichológushoz járni inkább titkolni való dolog volt, ma már szinte divatossá vált.
Ez a jelenség mindenképpen pozitív fejlődést jelent, hiszen az emberek kezdenek rájönni, hogy nemcsak testi problémáik igényelnek gyógyítást, hanem lelkünk gubancaira is érdemes odafigyelni, és megoldást találni.
Egyre inkább általános tehát, hogy az emberekben felmerül az igény a szakszerű segítség iránt a lelki, életvezetési és egyéb problémák esetén is, ám laikusként nehéz felmérni, hogy pontosan milyen segítségre van szükségünk, és mi alapján válasszunk terapeutát.

Első lépésként, fogalmazzuk meg pontosan önmagunk számára, hogy mi a problémánk, miben lenne szükségünk segítségre. Szükségünk lehet terapeutára váratlan élethelyzetek (elbocsátás, haláleset, baleset) feldolgozásában, párkapcsolati problémák esetén, de érdemes lehet szakemberhez fordulni akkor is, amikor a múltban történt események, traumák hosszú távon negatív hatással vannak életünkre. De nemcsak komolyabb válságok esetén lehet segítségünkre egy szakember, hanem kisebb, életvezetési nehézségek, elakadások megoldásában is.
A problémától függően tehát szükségünk lehet párterápiára, hosszabb ideig tartó kognitív terápiára, életvezetési tanácsokat adó egyszerű konzultációkra, vagy az egyre népszerűbb úgynevezett life coach módszerre.
A módszerspecifikus szempontok mellett, persze a szimpátia sem elhanyagolható tényező abban, hogy működni tudjon és eredményes legyen egy terápia.
Ha pedig úgy érezzük nem „kerek a történet”, hallgassunk megérzéseinkre és váltsunk pszichológust. Intő jel lehet például, ha sok idő elteltével is eredménytelen a terápia, ha a terapeuta túlságosan bizalmaskodó és sokat beszél magáról, illetve ha a terápiás ülések hangulata nyomasztó.
Természetesen a nehéz, fájó kérdésekkel való szembesülés illetve foglalkozás néha kedvünket szegheti és nyomasztóan hathat ránk, de ez nem ugyan az, mint amikor a terápiákon megalázottnak érezzük magunkat.
Érdemes lelki problémáinkkal is tudatosan foglalkozni, és szakszerű megoldást keresni, de amikor szakembert választunk legyünk kritikusak!
Fotó:
pixabay.com
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.