Menü

Digitális identitás

A közösségi oldalak használata szerves részévé vált életünknek, tehát már nemcsak arról kell beszélnünk milyen előnyei és hátrányai lehetnek, hanem tudatosítanunk kell, hogy például a facebookon való aktív részvétel hogyan formálja személyiségünket.

A közösségi média gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs folyamatokat, posztjaink ugyanis nagyon rövid idő alatt és szélesebb körben érik el ismerőseinket, amire korábban nem volt lehetőség.

A közösségi oldalak hatásait mára számos szempont mentén elemzik, és gyakran esik szó arról is, hogy milyen veszélyei lehetnek például a facebook használatának. Belefuthatunk kamuprofil mögé rejtőző csalókba, „trollkodás” áldozataivá válhatunk, vagy akár meg is félemlíthetnek minket egy közösségi oldalon keresztül. A veszélyek felmérése és megelőzése különösen a gyerekek szempontjából fontos, hiszen ők még könnyebben áldozattá válhatnak.

A veszélyek mellett azonban arról is érdemes beszélnünk, hogy a facebook használata ma már korántsem magánéleti, szórakozási szférába tartozhat. Kutatások szerint az állást kínáló cégek tízből hét esetben használják a közösségi oldalakat a munkaerő kiválasztásnál. Vagyis nemcsak a közösségi oldalakban rejlő veszélyek elkerülése érdekében érdemes tudatosan építenünk a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy nem osztunk meg mindenféle tartalmat magunkról, gondolván a következményekre alaposan megválasztjuk azoknak a körét, akik posztjainkat elérhetik, és nyilvános reakcióinkat is átgondoljuk.

A tudatos digitális identitás építés egyébként a privát szféra védelme szempontjából is fontos lehet, érdemes körültekintően megválogatnunk kik számára válunk láthatóvá a neten. Rajtunk múlik, hogy mely adatainkat, kik láthatják, profilunk beállítása megalapozza mennyire lesz biztonságos a minket körülvevő kapcsolati hálózat. Mindez lehetővé teszi, hogy őrizzük és mi magunk kontrolláljuk digitális identitásunk alakulását, amely nemcsak magánéletünkre lehet kihatással, hanem az élet számos területén válhat meghatározó szemponttá, például munkavállalással kapcsolatban.

Fotó:
pixabay.com

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.