Menü

Digitális identitás

A közösségi oldalak használata szerves részévé vált életünknek, tehát már nemcsak arról kell beszélnünk milyen előnyei és hátrányai lehetnek, hanem tudatosítanunk kell, hogy például a facebookon való aktív részvétel hogyan formálja személyiségünket.

A közösségi média gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs folyamatokat, posztjaink ugyanis nagyon rövid idő alatt és szélesebb körben érik el ismerőseinket, amire korábban nem volt lehetőség.

A közösségi oldalak hatásait mára számos szempont mentén elemzik, és gyakran esik szó arról is, hogy milyen veszélyei lehetnek például a facebook használatának. Belefuthatunk kamuprofil mögé rejtőző csalókba, „trollkodás” áldozataivá válhatunk, vagy akár meg is félemlíthetnek minket egy közösségi oldalon keresztül. A veszélyek felmérése és megelőzése különösen a gyerekek szempontjából fontos, hiszen ők még könnyebben áldozattá válhatnak.

A veszélyek mellett azonban arról is érdemes beszélnünk, hogy a facebook használata ma már korántsem magánéleti, szórakozási szférába tartozhat. Kutatások szerint az állást kínáló cégek tízből hét esetben használják a közösségi oldalakat a munkaerő kiválasztásnál. Vagyis nemcsak a közösségi oldalakban rejlő veszélyek elkerülése érdekében érdemes tudatosan építenünk a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy nem osztunk meg mindenféle tartalmat magunkról, gondolván a következményekre alaposan megválasztjuk azoknak a körét, akik posztjainkat elérhetik, és nyilvános reakcióinkat is átgondoljuk.

A tudatos digitális identitás építés egyébként a privát szféra védelme szempontjából is fontos lehet, érdemes körültekintően megválogatnunk kik számára válunk láthatóvá a neten. Rajtunk múlik, hogy mely adatainkat, kik láthatják, profilunk beállítása megalapozza mennyire lesz biztonságos a minket körülvevő kapcsolati hálózat. Mindez lehetővé teszi, hogy őrizzük és mi magunk kontrolláljuk digitális identitásunk alakulását, amely nemcsak magánéletünkre lehet kihatással, hanem az élet számos területén válhat meghatározó szemponttá, például munkavállalással kapcsolatban.

Fotó:
pixabay.com

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Milyen színkombinációk illenek egymáshoz a ruhatárban – és melyek azok, amelyekkel érdemes óvatosnak lenni?

Nemrég olvastam egy cikket a francia nők öltözködési szokásairól, amely arra világított rá, hogy az elegancia nem elsősorban a ruhadarabok árában vagy aktuális trendiségében rejlik, hanem a színek tudatos és harmonikus párosításában. A francia stílus egyik legfontosabb alapelve, hogy bizonyos színkombinációk képesek azonnal lerombolni az összképet.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.