Menü

Digitális identitás

A közösségi oldalak használata szerves részévé vált életünknek, tehát már nemcsak arról kell beszélnünk milyen előnyei és hátrányai lehetnek, hanem tudatosítanunk kell, hogy például a facebookon való aktív részvétel hogyan formálja személyiségünket.

A közösségi média gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs folyamatokat, posztjaink ugyanis nagyon rövid idő alatt és szélesebb körben érik el ismerőseinket, amire korábban nem volt lehetőség.

A közösségi oldalak hatásait mára számos szempont mentén elemzik, és gyakran esik szó arról is, hogy milyen veszélyei lehetnek például a facebook használatának. Belefuthatunk kamuprofil mögé rejtőző csalókba, „trollkodás” áldozataivá válhatunk, vagy akár meg is félemlíthetnek minket egy közösségi oldalon keresztül. A veszélyek felmérése és megelőzése különösen a gyerekek szempontjából fontos, hiszen ők még könnyebben áldozattá válhatnak.

A veszélyek mellett azonban arról is érdemes beszélnünk, hogy a facebook használata ma már korántsem magánéleti, szórakozási szférába tartozhat. Kutatások szerint az állást kínáló cégek tízből hét esetben használják a közösségi oldalakat a munkaerő kiválasztásnál. Vagyis nemcsak a közösségi oldalakban rejlő veszélyek elkerülése érdekében érdemes tudatosan építenünk a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy nem osztunk meg mindenféle tartalmat magunkról, gondolván a következményekre alaposan megválasztjuk azoknak a körét, akik posztjainkat elérhetik, és nyilvános reakcióinkat is átgondoljuk.

A tudatos digitális identitás építés egyébként a privát szféra védelme szempontjából is fontos lehet, érdemes körültekintően megválogatnunk kik számára válunk láthatóvá a neten. Rajtunk múlik, hogy mely adatainkat, kik láthatják, profilunk beállítása megalapozza mennyire lesz biztonságos a minket körülvevő kapcsolati hálózat. Mindez lehetővé teszi, hogy őrizzük és mi magunk kontrolláljuk digitális identitásunk alakulását, amely nemcsak magánéletünkre lehet kihatással, hanem az élet számos területén válhat meghatározó szemponttá, például munkavállalással kapcsolatban.

Fotó:
pixabay.com

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.