Menü

Digitális identitás

A közösségi oldalak használata szerves részévé vált életünknek, tehát már nemcsak arról kell beszélnünk milyen előnyei és hátrányai lehetnek, hanem tudatosítanunk kell, hogy például a facebookon való aktív részvétel hogyan formálja személyiségünket.

A közösségi média gyökeresen megváltoztatta a kommunikációs folyamatokat, posztjaink ugyanis nagyon rövid idő alatt és szélesebb körben érik el ismerőseinket, amire korábban nem volt lehetőség.

A közösségi oldalak hatásait mára számos szempont mentén elemzik, és gyakran esik szó arról is, hogy milyen veszélyei lehetnek például a facebook használatának. Belefuthatunk kamuprofil mögé rejtőző csalókba, „trollkodás” áldozataivá válhatunk, vagy akár meg is félemlíthetnek minket egy közösségi oldalon keresztül. A veszélyek felmérése és megelőzése különösen a gyerekek szempontjából fontos, hiszen ők még könnyebben áldozattá válhatnak.

A veszélyek mellett azonban arról is érdemes beszélnünk, hogy a facebook használata ma már korántsem magánéleti, szórakozási szférába tartozhat. Kutatások szerint az állást kínáló cégek tízből hét esetben használják a közösségi oldalakat a munkaerő kiválasztásnál. Vagyis nemcsak a közösségi oldalakban rejlő veszélyek elkerülése érdekében érdemes tudatosan építenünk a digitális identitásunkat. Ez azt jelenti, hogy nem osztunk meg mindenféle tartalmat magunkról, gondolván a következményekre alaposan megválasztjuk azoknak a körét, akik posztjainkat elérhetik, és nyilvános reakcióinkat is átgondoljuk.

A tudatos digitális identitás építés egyébként a privát szféra védelme szempontjából is fontos lehet, érdemes körültekintően megválogatnunk kik számára válunk láthatóvá a neten. Rajtunk múlik, hogy mely adatainkat, kik láthatják, profilunk beállítása megalapozza mennyire lesz biztonságos a minket körülvevő kapcsolati hálózat. Mindez lehetővé teszi, hogy őrizzük és mi magunk kontrolláljuk digitális identitásunk alakulását, amely nemcsak magánéletünkre lehet kihatással, hanem az élet számos területén válhat meghatározó szemponttá, például munkavállalással kapcsolatban.

Fotó:
pixabay.com

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.