Milyen gyakran kell mosni a törölközőt, a konyharuhát és az ágyneműt?
- Dátum: 2015.03.16., 13:23
Gyorsan koszolódnak, gyorsan bebüdösödnek, gyakran kell mosni. Na de mégis milyen időközönként és hogyan kell mosni a törölközőt, a konyharuhát és az ágyneműt. Lehet, meglepetéseket okoznak majd a javaslatok és a tanácsok.
Hány naponta kell mosni a konyharuhát?
Ezt kell a legtöbbször mosni a háztartásban: normál használat esetén minden nap cseréljük le a konyharuha garnitúrát! Ha drasztikusabb a szennyeződés mennyisége és sűrűsége, természetesen még hamarabb hajítsuk a szennyestartóba a “bacimelegágyat”. A konyharuha az ételszennyeződések miatt a baktériumok igazi paradicsoma, a meleg hatására pedig csodálatos mértékben képesek szaporodni. A veszély érzékeltetésére csak egy adat: az Arizonai Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a konyharuhák 89%-ánál találtak a kutatás során coliform baktériumot. (Az E-coli is a coliformok közé tartozik).

A mosás hőfoka a konyharuha esetében legyen magasabb, mint az átlag ruhadarabé, (amit 40 fokon is elég mosni). Tegyük be inkább 60 fokra, különösen ha nagyon koszos. A szennyeződés jó mosószerrel ugyan alacsonyabb hőfokon is kijön, különösen, ha előkezeljük folttisztítóval. A mikroorganizmusok viszont nagyobb eséllyel távoznak 60 fokon. Ha sok időnk van, vasalással is rásegíthetünk a veszélyes bacik, vírusok elpusztítására, illetve száríthatjuk a napon a konyharuhát.
Milyen gyakran kell cserélni a törölközőt?
A törölköző mosásának gyakorisága sok mindentől függ. Ha csak egyetlen egy törülközőt használunk az arctörlésre és a napi fürdéshez, zuhanyzáshoz is (esetleg még pluszban a kéztörlésre is), akkor sűrűbben kell mosni, tulajdonképpen naponta érdemes cserélni.
Ha rendszeresítünk külön törülközőt a különféle tisztálkodásokhoz, akkor más-más rendszerességgel kell kimosni. Az arctörlőt naponta érdemes a “csíraszakértők” szerint a mosandókhoz pakolni, a normál testtörlőt pedig 3 alkalom után kell tisztítani. (Gyakorlatban ez normál napi tisztálkodás mellett a törülköző 3 naponta történő mosását jelenti.)
Az arctörölközőknél még fontos elmondani, hogy javasolt olyan érzékeny bőrre kifejlesztett mosószer és (sensitive) öblítő használata, ami antiallergén, azaz minél kevesebb, vagy zero olyan anyagot tartalmaz, ami az anyagon maradva irritálhatja a testünk legérzékenyebb testfelületét, az arcbőrt.
A kéztörlő is azok közé tartozik, amit gyakran kell cserélni. A szakemberek 3 használat utáni cserét javasolnak, ez egy átlag háztartásban valószínűleg a napi cserében realizálható.
Még egy másik szempont, hogy van-e törölközőszárítónk, vagy radiátor a “türcsik” mellett. Nyilván ha megszárad a törülköző, akkor a nedves közeg híján nem szaporodnak olyan nagy iramban a mikroorganizmusok. (Így kicsivel kitolható még a mosási gyakoriság.)
A törölközők mosása is inkább 60 fokon történjen, szárítása pedig lehetőleg napon.
Milyen sűrűn mossuk az ágyneműt?
Javasolt a heti egyszeri mosás az ágynemű esetében, bár a legtöbb ember legalább 2 hetet vár a mosógépbe rakással. Ugyan (jobb esetben) tisztán fekszünk bele az ágyneműbe, de éjszaka azért meglehetősen intenzíven izzadunk, az izzadságot pedig az ágynemű nyeli el. És még nem beszéltünk az elhalt hámsejtekről, ami szintén milliós nagyságrendben hullik az ágyba az alvás során. Ezekkel a hámsejtekkel táplálkoznak a poratkák, amelyek erősen allergének, s közvetetten elég sok egészségügyi problémát okozhatnak.
Jó időben lehetőleg szárítsuk az ágyneműt a napon, mert az UV-sugárzás segít teljesen leszámolni a mikroorganizmusokkal. Rossz időben a fertőtlenítő hatás elérhető vasalással is, vagy magas hőfokon való mosással. (Elég 60 fok is, a legtöbb mai ágynemű egyébként sem bírná a 90 fokos kiképzést.)
Forrás:
EcoWebáruház
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.