Milyen gyakran kell mosni a törölközőt, a konyharuhát és az ágyneműt?
- Dátum: 2015.03.16., 13:23
Gyorsan koszolódnak, gyorsan bebüdösödnek, gyakran kell mosni. Na de mégis milyen időközönként és hogyan kell mosni a törölközőt, a konyharuhát és az ágyneműt. Lehet, meglepetéseket okoznak majd a javaslatok és a tanácsok.
Hány naponta kell mosni a konyharuhát?
Ezt kell a legtöbbször mosni a háztartásban: normál használat esetén minden nap cseréljük le a konyharuha garnitúrát! Ha drasztikusabb a szennyeződés mennyisége és sűrűsége, természetesen még hamarabb hajítsuk a szennyestartóba a “bacimelegágyat”. A konyharuha az ételszennyeződések miatt a baktériumok igazi paradicsoma, a meleg hatására pedig csodálatos mértékben képesek szaporodni. A veszély érzékeltetésére csak egy adat: az Arizonai Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a konyharuhák 89%-ánál találtak a kutatás során coliform baktériumot. (Az E-coli is a coliformok közé tartozik).
A mosás hőfoka a konyharuha esetében legyen magasabb, mint az átlag ruhadarabé, (amit 40 fokon is elég mosni). Tegyük be inkább 60 fokra, különösen ha nagyon koszos. A szennyeződés jó mosószerrel ugyan alacsonyabb hőfokon is kijön, különösen, ha előkezeljük folttisztítóval. A mikroorganizmusok viszont nagyobb eséllyel távoznak 60 fokon. Ha sok időnk van, vasalással is rásegíthetünk a veszélyes bacik, vírusok elpusztítására, illetve száríthatjuk a napon a konyharuhát.
Milyen gyakran kell cserélni a törölközőt?
A törölköző mosásának gyakorisága sok mindentől függ. Ha csak egyetlen egy törülközőt használunk az arctörlésre és a napi fürdéshez, zuhanyzáshoz is (esetleg még pluszban a kéztörlésre is), akkor sűrűbben kell mosni, tulajdonképpen naponta érdemes cserélni.
Ha rendszeresítünk külön törülközőt a különféle tisztálkodásokhoz, akkor más-más rendszerességgel kell kimosni. Az arctörlőt naponta érdemes a “csíraszakértők” szerint a mosandókhoz pakolni, a normál testtörlőt pedig 3 alkalom után kell tisztítani. (Gyakorlatban ez normál napi tisztálkodás mellett a törülköző 3 naponta történő mosását jelenti.)
Az arctörölközőknél még fontos elmondani, hogy javasolt olyan érzékeny bőrre kifejlesztett mosószer és (sensitive) öblítő használata, ami antiallergén, azaz minél kevesebb, vagy zero olyan anyagot tartalmaz, ami az anyagon maradva irritálhatja a testünk legérzékenyebb testfelületét, az arcbőrt.
A kéztörlő is azok közé tartozik, amit gyakran kell cserélni. A szakemberek 3 használat utáni cserét javasolnak, ez egy átlag háztartásban valószínűleg a napi cserében realizálható.
Még egy másik szempont, hogy van-e törölközőszárítónk, vagy radiátor a “türcsik” mellett. Nyilván ha megszárad a törülköző, akkor a nedves közeg híján nem szaporodnak olyan nagy iramban a mikroorganizmusok. (Így kicsivel kitolható még a mosási gyakoriság.)
A törölközők mosása is inkább 60 fokon történjen, szárítása pedig lehetőleg napon.
Milyen sűrűn mossuk az ágyneműt?
Javasolt a heti egyszeri mosás az ágynemű esetében, bár a legtöbb ember legalább 2 hetet vár a mosógépbe rakással. Ugyan (jobb esetben) tisztán fekszünk bele az ágyneműbe, de éjszaka azért meglehetősen intenzíven izzadunk, az izzadságot pedig az ágynemű nyeli el. És még nem beszéltünk az elhalt hámsejtekről, ami szintén milliós nagyságrendben hullik az ágyba az alvás során. Ezekkel a hámsejtekkel táplálkoznak a poratkák, amelyek erősen allergének, s közvetetten elég sok egészségügyi problémát okozhatnak.
Jó időben lehetőleg szárítsuk az ágyneműt a napon, mert az UV-sugárzás segít teljesen leszámolni a mikroorganizmusokkal. Rossz időben a fertőtlenítő hatás elérhető vasalással is, vagy magas hőfokon való mosással. (Elég 60 fok is, a legtöbb mai ágynemű egyébként sem bírná a 90 fokos kiképzést.)
Forrás:
EcoWebáruház
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.