Mit kezdjünk fotóink ezreivel?
- Dátum: 2015.02.12., 08:46
A digitális technika és az okostelefonok térhódítása sok téren kinyitotta a világot. Igen ám, de vannak olyan esetek, amikor nem tudunk mit kezdeni azzal az óriási nagy szabadsággal. Ilyen a fotózás is, mármint a házi, klasszikus típus.
A házi, klasszikus fotózás néhány évtizede úgy zajlott, hogy egy átlagcsalád évente ellőtt egy-két filmtekercset. A fényképezés alkalom volt, nem a mindennapok része, csak születésnapon, karácsonykor és a nyaraláson került elő a gép. Az előhívott felvételek mindig meglepetést rejtegettek magukban: vajon hogy sikerült a kép?
Mindez megváltozott a digitális gépekkel, amelyek már sokkal gyakrabban kerültek elő a fiókból. A fotózás egyszerűsödése némileg leértékelte a pillanatot, az eseményt, hiszen ha nem sikerült a kép, lőttünk máskor, másikat.
Pedig hol voltak akkor még az okostelefonok... A fényképezőgéppé avanzsált eszközök életünk szinte minden percében készen állnak, és nem félünk használni őket. Mi ennek az eredménye? Havi több tucat, esetleg száz, azaz évi több ezer, vagy akár tízezer kép. Nagyobb esély van jó képet készíteni, ugyanakkor rengeteg a selejt, felelsleges fotó. Az emberek jelentős része az elkészítést követően ráadásul sokáig már nem foglalkozik a fotóval, pedig későbbi jó lenne ránézni, de a hatalmas, erősen vegyes minőségű mennyiség egyszerűen kezelhetetlen. Hiába mentjük, kategorizáljuk őket.
A legjobb megoldás az előhívás, persze ez sem gyerekjáték. A digitális tartalmakat ugyanis ki kell válogatni, ráadásul nem elég, ha előhívjuk őket, érdemes albumba rendezni a képeket, mert akkor őrződnek meg a legjobban nekünk és az utókornak.
Vásárolhatunk kész albumot, de készíthetünk is, utóbbi tevékenységet ma már rengetegen hobbiként is végzik. Nemcsak szórakoztató, önkiteljesítő, de hasznos elfoglaltság is.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.