Menü

Féltékenység szerepe a párkapcsolatokban

Vajon a féltékenységnek milyen szerepe van egy párkapcsolatban? Beszélhetünk-e egészséges féltékenységről? És miért vagyunk féltékenyek, akkor is ha nincs rá okunk?

A féltékenység olyan emberi érzés, mely többé kevésbé mindannyiunk lelkében jelen van. A féltékenység motiválhat minket jobb teljesítmény elérésére, de meg is mérgezheti kapcsolatainkat.

Sok mindenre, mindenkire lehetünk féltékenyek: barátokra, munkatársakra, híres emberekre, vagyonra, teljesítményre, szépségre, de ha a párkapcsolati féltékenységről beszélünk, akkor kicsit más szemszögből érdemes vizsgálni a kérdést. Először is óvatosan kell bánnunk az olyan kijelentésekkel, mint például, hogy létezik egészséges féltékenység. Mert, talán valóban létezhet olyan mértéke a féltékenységnek, amely nem káros, de ha pozitív jelzővel illetjük, kapásból mentségül szolgál azok számára, akik bizonyos okokból túlzottan féltékenyek és birtokolni akarják a másik félt. Mert ugyan akit szeretünk valóban óvni is akarunk, de ez féltés és nem féltékenység.

A különbség a féltés és a féltékenység között abban ragadható meg leginkább, hogy míg az előbbi önzetlenségből és szeretetből fakad, addig az utóbbi önzőségből, és birtoklási vágyból. Nagyon sokszor a féltékenység mögött kisebbségi komplexus áll, ilyenkor az egyik fél olyannyira nem hisz önmagában, hogy görcsösen, fizikálisan akarja magához kötni a másikat. A féltékenység kontroll, mely korlátozza, mind a másik fél mind a párkapcsolat kibontakozását, ezért mindenképpen negatív hatású.

Egyébként a féltékenység abból is adódhat, hogy még nem ismerjük eléggé a másikat, de normális esetben, ez idővel teljesen elhalványul, hiszen bizalom nélkül nem lehet tartós egy párkapcsolat.

Amikor valaki hiúságból akarja féltékennyé tenni a másikat, látszólag talán nem követ el bűnt. De a féltékenység kiprovokálása egy olyan játszma, ami hosszú távon szintén nem vezet előre.

Az is gyakori indok a féltékenységre, hogy az csak szeretettből fakad, akit szeretünk, azon nem akarunk osztozkodni. Ez első hallásra talán romantikusnak tűnhet, de valójában csak egy álcázott birtoklási vágy. Egy személyen nem lehet osztozkodni, mint a tárgyakon.

Sajnos, ha valaki túlságosan féltékeny kevésbé képes belátni ennek a magatartásnak a káros hatásait, de ha mi magunk válunk célponttá fontos, hogy fellépjünk ellene. Hiszen a túlzott féltékenység búsba köti a másik félt, és megmérgezi a kapcsolatot. Nem jó taktika, ha bele megyünk a féltékenységi játszmákba, és próbálunk úgy viselkedni, hogy semmiképpen ne adjunk okot a másik félnek a féltékenységi jelenetekre, ezért nem állunk szóba barátainkkal, nem csinálunk közös programot a munkatársainkkal, és így tovább. Ezzel ugyanis nem csökkentjük a féltékenységet, hiszen valószínűleg ez a mi viselkedésünktől teljesen független, a másik fél személyiségéből fakad.

Fotó:
pixabay.com

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.