Menü

Féltékenység szerepe a párkapcsolatokban

Vajon a féltékenységnek milyen szerepe van egy párkapcsolatban? Beszélhetünk-e egészséges féltékenységről? És miért vagyunk féltékenyek, akkor is ha nincs rá okunk?

A féltékenység olyan emberi érzés, mely többé kevésbé mindannyiunk lelkében jelen van. A féltékenység motiválhat minket jobb teljesítmény elérésére, de meg is mérgezheti kapcsolatainkat.

Sok mindenre, mindenkire lehetünk féltékenyek: barátokra, munkatársakra, híres emberekre, vagyonra, teljesítményre, szépségre, de ha a párkapcsolati féltékenységről beszélünk, akkor kicsit más szemszögből érdemes vizsgálni a kérdést. Először is óvatosan kell bánnunk az olyan kijelentésekkel, mint például, hogy létezik egészséges féltékenység. Mert, talán valóban létezhet olyan mértéke a féltékenységnek, amely nem káros, de ha pozitív jelzővel illetjük, kapásból mentségül szolgál azok számára, akik bizonyos okokból túlzottan féltékenyek és birtokolni akarják a másik félt. Mert ugyan akit szeretünk valóban óvni is akarunk, de ez féltés és nem féltékenység.

A különbség a féltés és a féltékenység között abban ragadható meg leginkább, hogy míg az előbbi önzetlenségből és szeretetből fakad, addig az utóbbi önzőségből, és birtoklási vágyból. Nagyon sokszor a féltékenység mögött kisebbségi komplexus áll, ilyenkor az egyik fél olyannyira nem hisz önmagában, hogy görcsösen, fizikálisan akarja magához kötni a másikat. A féltékenység kontroll, mely korlátozza, mind a másik fél mind a párkapcsolat kibontakozását, ezért mindenképpen negatív hatású.

Egyébként a féltékenység abból is adódhat, hogy még nem ismerjük eléggé a másikat, de normális esetben, ez idővel teljesen elhalványul, hiszen bizalom nélkül nem lehet tartós egy párkapcsolat.

Amikor valaki hiúságból akarja féltékennyé tenni a másikat, látszólag talán nem követ el bűnt. De a féltékenység kiprovokálása egy olyan játszma, ami hosszú távon szintén nem vezet előre.

Az is gyakori indok a féltékenységre, hogy az csak szeretettből fakad, akit szeretünk, azon nem akarunk osztozkodni. Ez első hallásra talán romantikusnak tűnhet, de valójában csak egy álcázott birtoklási vágy. Egy személyen nem lehet osztozkodni, mint a tárgyakon.

Sajnos, ha valaki túlságosan féltékeny kevésbé képes belátni ennek a magatartásnak a káros hatásait, de ha mi magunk válunk célponttá fontos, hogy fellépjünk ellene. Hiszen a túlzott féltékenység búsba köti a másik félt, és megmérgezi a kapcsolatot. Nem jó taktika, ha bele megyünk a féltékenységi játszmákba, és próbálunk úgy viselkedni, hogy semmiképpen ne adjunk okot a másik félnek a féltékenységi jelenetekre, ezért nem állunk szóba barátainkkal, nem csinálunk közös programot a munkatársainkkal, és így tovább. Ezzel ugyanis nem csökkentjük a féltékenységet, hiszen valószínűleg ez a mi viselkedésünktől teljesen független, a másik fél személyiségéből fakad.

Fotó:
pixabay.com

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?

A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.