A férfiak beszivárogtak a szülőszobába
Manapság egyre több az apás szülés, ami nemcsak a kórházi protokoll megváltozását jelzi, hanem azt, hogy a férfiak agyában is módosult valami.
Most eltekintenék attól a vitától, hogy a férfinak a szülő, vagy a várószobában van-e a helye a szüléskor, a pro és kontra érvekkel már tele a padlás. Egyszerűen a jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet, arra, hogy a dolgok itt bizony változóban vannak.
Tényleg rengeteg érvet lehet felsorakoztatni az apás szülés mellett és nagyon sokan vannak, aki meg vannak győződve róla, hogy férfinak igazából nincs értelme ott lenni az asszony mellett a baba világrahozatalakor. Az igazság valahol szerintünk ott van, hogy ez teljesen egyéni, családi dolog, nem lehet kívülről ráerőltetni senkire, semmit. A felek, párok ezt jól el tudják dönteni egymás között.
A jelenség viszont tényleg érdekes. Egyre több férfi/család választja az apás szülést, ami persze visszavezethető arra, hogy erre igenis van lehetőség a kórházakban, de semmiképpen sem ez az egyedüli ok. Sok olyan apa van ugyanis, aki korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy szülő felesége mellett legyen életük egyik legfontosabb pillanatában, ám végül mégis meggondolja magát. A változás oka sokszor belülről fakad, vagy az asszonytól, persze lehet valamilyen társadalmi kényszer eredménye is, ugyanakkor utóbbi jelenleg nem tűnik túlságosan meghatározónak.
Tehát a férfiak változnak, valamennyire biztosan. A szülésnél ez tetten érhető, s érdekes vizsgálatok célja lehetne a jelenség későbbi, gyermeknevelésben betöltött esetleges szerepe.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.