Nem tesz jót a túl meleg
- Dátum: 2015.01.25., 19:16
- Celsius fok, fűtés, hideg, hőmérséklet, hőség, meleg, páratartalom, tél
A téli fűtési szezon olyan veszélyeket rejt szervezetünk számára, amelyekre nem is gondolnánk. A lényeg, óvatosan tekergessük a radiátort, ha nem muszáj, ne csináljunk „szaunát”.
Az ember nincs „beállítva” arra a száraz melegre, amely sok lakást és házat jellemez a téli időszakban. Megszoktuk, hogy hideg időben a legfontosabb a benti meleg, ami igaz, de emellett más dolgokra is oda kell figyelni. Szervezetünket károsan érintheti az, ha indokolatlanul melegre állítjuk a fűtést. És nem kell 30 Celsius fokokra gondolni, ebből a szempontból a 23-24 Celsius fok is soknak számít.
A túl nagy hőmérséklet különbség nem tesz jót, a benti „hőség” a kinti hideg után túlságosan leterhelheti a szervezetet. Feleslegesen, mert amúgy nincs is szükségünk rá. A száraz, párátlan meleg a bőrnek is káros, arcunk ráncosodhat, ajkaink cserepesedhetnek. A szemet szintén megviselheti ez az állapot, főleg azoknál, akik egyébként is hajlamosak a szemszárazságra, szemégésre.
Figyelembe vehetjük azt, hogy az alváshoz nincs szükség olyan magas hőmérsékletre, mint a napközbeni élethez, nyugodtan alacsonyabb fokozatra állíthatjuk a fűtést. A rendszeres szellőztetés szintén nagyon fontos.
Ha azt gondoljuk, hogy 20-21 Celsius fokban nem bírnánk ki, fáznánk, nyugodtan tegyünk egy próbát, ha kitartóak vagyunk, rá fogunk jönni, hogy csak megszokás kérdése az egész.
Fotó:
pixabay.com
Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?
Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?
A zene hatása az agyműködésre
A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.
Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?
A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.
Hogyan születtek a hungarikumok?
A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.