Menü

Felfedték titkaikat a Vígszínház művészei

  • Dátum: 2015.01.25., 19:04

Színészek: figyelemmel kísérjük pályafutásukat, nap mint nap látjuk őket a televízió képernyőjén vagy a színpadon, de igazán sokat mégsem tudunk róluk… Csőre Gábor és Józan László a Vígszínház két népszerű művésze ezúttal kivételt tett, és elárulta néhány öltözői titkát. A kulisszák mögött kiderült, milyen módszekkel hangolódnak aznapi szerepükre, mielőtt este hét  órakor felgördül a függöny.

A színészi pályán eltöltött évek alatt minden művésznél kialakulnak azok a rituálék, apró, de számukra mégis rendkívül fontos momentumok, amelyek nélkül nem kezdődhet el előadás vagy forgatás. Ilyen értelemben a Vígszínház két népszerű művésze Csőre Gábor és Józan László is a szokások rabja, nekik is megvannak a maguk sajátos szertartásaik, amelyekhez minden körülmények között ragaszkodnak.

A dzsungel könyvének Mauglija, a Hegedűs a háztetőn szabója, Baltazár a Tévedések vígjátékából, vagy a Barátok közt Nagy Tóbiása: csak hogy néhányat említsünk Józan László szerepei közül. Legyenek azonban bármennyire is különbözőek a karakterek, egy dologban hasonlítanak: megformálásuk nemcsak koncentrált színészi játékot, de rendkívüli fizikai erőnlétet is kíván.

„Nagyon fontos számomra, hogy mindig a legjobbat hozzam ki magamból, ezért a külső megjelenésre is különösen odafigyelek. Például már-már mániákusan, leltárszerűen nézem át a ruháimat minden előadás előtt, de itt említhetném azt is, hogy ha Maugli bőrébe bújok, biztosan lemegyek előtte az edzőterembe” – kezdte viccelődve Józan Laci. – „Emellett természetesen a szerepek megformálásban is maximalista vagyok, és mivel az egyik legfontosabb munkaeszközöm a hangom, így rendkívüli módon odafigyelek rá. Napi 5-6-szor teázom, ha kapar a torkom, este hagymát eszem és sós vízzel gargalizálok, színpadra lépés előtt pedig még a takarásban elszopogatok egy mentolos torokcukorkát.”

Lacitól Csőre Gábor vette át a szót, akit színházi szerepei mellett, olyan karakterek szinkronhangjaként is jól ismerhetnek a nézők, mint a Gyűrűk Ura trilógia Zsákos Frodója vagy a South Park Cartmanje.

„Én már viszonylag korán, délután fél hat körül bejövök a színházba, hogy minden szempontból akklimatizálódni tudjak. Az egyik öltözőben van egy vasrúd, amivel edzeni szoktunk a kollégákkal, és ez mindig felébreszt, de gyakran előfordul, hogy már előtte a Margitszigeten is futok egy kört. Egy színész nem lehet beteg, mert akkor elmarad az előadás, ezért ilyenkor télen mindent bevetek, hogy megelőzzem a bajt. Az egyik titkos fegyverem, hogy belélegzek egy keveset a citromos-eukaliptuszos bedörzsölős balzsamból, amely nagyon jót tesz a hangszálaimnak, beéneklés előtt pedig én is gyakran teázom” – mondta el Csőre Gábor, akit jelenleg többek között a Toldi, a Julius Caesar, A mester és Margarita, valamint A padlás című darabokban is láthat a közönség.

Forrás, fotó:
redlemon

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.