Menü

Nem mindegy, hogy szülő vagy nagyszülő

Amikor gyermeket vállalunk, nemcsak mi kerülünk új szerepbe, hanem szüleink is, és a velük való kapcsolat is átalakul.

A szerepek átrendeződése pedig okozhat némi feszültséget a szülők és nagyszülők között, ezért még ha jó viszonyt is ápolunk szüleinkkel, érdemes tudatosan kialakítani az átalakult családi élet kereteit.

Ha jó kapcsolatban vagyunk szüleinkkel, és még közel is élünk egymáshoz, igazi áldás lehet jelenlétük, amikor gyermeket vállalunk. Sok mindenben segíthetnek nekünk a baba körül, és később is, ahogy cseperedik a gyermek. De nem mindegy, hogy milyen segítséget várunk el tőlük, és hogy ők hogyan képzelik el szerepüket az unoka körül.

Segíteni is lehet rosszul, a nagyszülők jelenléte is lehet terhes, ha nem hajlandók figyelembe venni, hogy szerepük megváltozott. Persze az újdonsült szülők részéről is fontos a nagyszülők felé való nyitottság, nagyon gyümölcsöző lehet, ha aktívan bevonjuk őket a babánk életébe. Ez számukra is új erőforrás lehet, hiszen új szerepet kapnak, érezhetik, hogy rájuk még igenis szükség van.

Ha már a kezdetektől bevonjuk a nagyszülőket kisbabánk életébe, olyan segítségre tehetünk szert, ami felbecsülhetetlen. Hiszen a baba körüli teendők, és a háztartás mellett nagyon kevés idő jut, magunkra, illetve a párkapcsolatunkra. Persze az első időszak mindenképpen a babáról szól, de hosszú hónapokon, éveken keresztül időt kell szakítanunk magunkra is, és ezt nagyszülői segítséggel könnyebben megtehetjük.

Előfordulhat az is, hogy a nagyszülők ugyan segíteni akarnak, de mi mégis úgy érezzük, hogy túlságosan ránk telepszenek és beleszólnak a gyereknevelésbe. Ezért fontos, hogy már az elején tudatosan kezeljük ezt a helyzetet. Ha mi is benne ragadunk a gyerek szerepben, és túlságosan ráhagyatkozunk szüleink, immáron a nagyszülők tanácsaira a gyerekneveléssel kapcsolatban, akkor ne csodálkozzunk, ha egy idő után a „fejünkre nőnek”. Hallgassuk meg a tanácsaikat, hiszen értékes tapasztalataik vannak az életről, és engedjük, hogy szerepet vállaljanak unokájuk életében, de ügyeljünk arra, hogy a szerepek ne keveredjenek.

Segítséget tudni kell kérni és elfogadni is! Próbáljuk meg finoman úgy irányítani a nagyszülői segítséget, hogy az valóban hasznunkra legyen. Értessük meg velük, hogy főleg az első időkben nem feltétlenül a baba ellátásában számítunk rájuk, hanem egyéb tevékenységekben (lásd házimunka). De fokozatosan adjunk rá lehetőséget nekik, hogy a babával is együtt legyenek, így kisbabánk megismeri őket és később szívesebben lesz velük is.

Arra is érdemes figyelni, hogy szüleink jelenléte mennyire zavarja párunkat. Hiszen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi is már családot alapítottunk, melyben az elsődleges szerepek már nem a szüleinknek jutnak.

Fotó:
pixabay.com

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?