Menü

Nem mindegy, hogy szülő vagy nagyszülő

Amikor gyermeket vállalunk, nemcsak mi kerülünk új szerepbe, hanem szüleink is, és a velük való kapcsolat is átalakul.

A szerepek átrendeződése pedig okozhat némi feszültséget a szülők és nagyszülők között, ezért még ha jó viszonyt is ápolunk szüleinkkel, érdemes tudatosan kialakítani az átalakult családi élet kereteit.

Ha jó kapcsolatban vagyunk szüleinkkel, és még közel is élünk egymáshoz, igazi áldás lehet jelenlétük, amikor gyermeket vállalunk. Sok mindenben segíthetnek nekünk a baba körül, és később is, ahogy cseperedik a gyermek. De nem mindegy, hogy milyen segítséget várunk el tőlük, és hogy ők hogyan képzelik el szerepüket az unoka körül.

Segíteni is lehet rosszul, a nagyszülők jelenléte is lehet terhes, ha nem hajlandók figyelembe venni, hogy szerepük megváltozott. Persze az újdonsült szülők részéről is fontos a nagyszülők felé való nyitottság, nagyon gyümölcsöző lehet, ha aktívan bevonjuk őket a babánk életébe. Ez számukra is új erőforrás lehet, hiszen új szerepet kapnak, érezhetik, hogy rájuk még igenis szükség van.

Ha már a kezdetektől bevonjuk a nagyszülőket kisbabánk életébe, olyan segítségre tehetünk szert, ami felbecsülhetetlen. Hiszen a baba körüli teendők, és a háztartás mellett nagyon kevés idő jut, magunkra, illetve a párkapcsolatunkra. Persze az első időszak mindenképpen a babáról szól, de hosszú hónapokon, éveken keresztül időt kell szakítanunk magunkra is, és ezt nagyszülői segítséggel könnyebben megtehetjük.

Előfordulhat az is, hogy a nagyszülők ugyan segíteni akarnak, de mi mégis úgy érezzük, hogy túlságosan ránk telepszenek és beleszólnak a gyereknevelésbe. Ezért fontos, hogy már az elején tudatosan kezeljük ezt a helyzetet. Ha mi is benne ragadunk a gyerek szerepben, és túlságosan ráhagyatkozunk szüleink, immáron a nagyszülők tanácsaira a gyerekneveléssel kapcsolatban, akkor ne csodálkozzunk, ha egy idő után a „fejünkre nőnek”. Hallgassuk meg a tanácsaikat, hiszen értékes tapasztalataik vannak az életről, és engedjük, hogy szerepet vállaljanak unokájuk életében, de ügyeljünk arra, hogy a szerepek ne keveredjenek.

Segítséget tudni kell kérni és elfogadni is! Próbáljuk meg finoman úgy irányítani a nagyszülői segítséget, hogy az valóban hasznunkra legyen. Értessük meg velük, hogy főleg az első időkben nem feltétlenül a baba ellátásában számítunk rájuk, hanem egyéb tevékenységekben (lásd házimunka). De fokozatosan adjunk rá lehetőséget nekik, hogy a babával is együtt legyenek, így kisbabánk megismeri őket és később szívesebben lesz velük is.

Arra is érdemes figyelni, hogy szüleink jelenléte mennyire zavarja párunkat. Hiszen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi is már családot alapítottunk, melyben az elsődleges szerepek már nem a szüleinknek jutnak.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.