Menü

13.000 évnyi elvesztegetett idő

  • Dátum: 2015.01.19., 16:09

A Samsung megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis egy teljes hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatják.

Európában nap mint nap emberek milliói indulnak el reggelente munkába, ám a hideg, téli hónapok és a lehangoló időjárás beköszöntével az ingázás sokak számára kellemetlen élménnyé, unalmas időtöltéssé válik. A Samsung felmérése rávilágított arra, hogy az európaiak átlagosan 45 percet pazarolnak el naponta életükből az otthonuk és munkahelyük közötti utazással, ami évente 180 órát, vagyis egy teljes hetet ölel fel.

Mivel szinte minden második ember rendszeresen használja a tömegközlekedést, felmerül a kérdés, hogy mivel töltik az utazásra fordított időt? A kutatás szerint napjainkban a munkába járók különböző szórakoztató aktivitásokkal teszik élvezhetővé a monoton utazásaikat. Az ingázók jelentős része (64%) nyilatkozott úgy, hogy utazásaik során az egyik legnépszerűbb időtöltés a zenehallgatás, de sokan állították azt is, hogy csak nézelődnek (21%), vagy igazából semmit sem csinálnak (15%).

Kunos Balázs, a Samsung mobil és képalkotási divíziójának igazgatója elmondta, hogy „ha egymáshoz adjuk a 150 millió európai ingázásra fordított idejét, akkor meglepő adatokkal szembesülhetünk. Az elpazarolt órák száma gyorsan napokká, évekké, évezredekké válik, a kutatásunk szerint ma ez mintegy 13.000 elpazarolt évet jelent.” Majd hozzátette, hogy „az ingázók ma már a 21. századi technológiákban, az okostelefonokban és táblagépekben rejlő lehetőségeket kihasználva sokkal hasznosabban tölthetik idejüket utazásaik során, arról nem is beszélve, hogy így az idő is gyorsabban telik.”

Forrás, fotó:
eurolex.hu

Fokozatosság a siker kulcsa

Kisütött a nap, jobb az idő és a legtöbb embernek megjön a kedve ahhoz, hogy sportoljon, esetleg visszatérjen az edzéshez, amit magára hagyott a téli időszak során. Sokaknak a motiváció erre az, hogy a nyári szezonra jól nézzenek ki, azonban még ilyen esetekben is fontos a mértékletesség.

A zene hatása az agyműködésre

A zenehallgatás és zenélés jelentős hatással van az emberi agy működésére és szervezetére. A zene nem egyetlen agyközpont által feldolgozott inger, hanem számos területet aktivál és módosít, beleértve a hallókéreg, a szomatoszenzoros rendszer, a frontoparietális hálózat, az agytörzs és más agyi struktúrák működését is. Ez a komplex feldolgozási mechanizmus magyarázhatja a zenei aktivitás általános kognitív és érzelmi előnyeit.

Te ezeket szoktad takarítani?

Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.

A masszázs hat a testünkre, lelkünkre

Amikor az én drága masszőröm, Marika kezei közé kerülök, szinte ujjászületek és azt érzem, mintha aludtam volna 10 órát, kipihentem egy hetet, megszépültem és 5 évet visszafiatalodtam. Nem túlzok, ilyen módon hat rám. Be is jelentkeztem hétfőre hozzá.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.