Menü

13.000 évnyi elvesztegetett idő

  • Dátum: 2015.01.19., 16:09

A Samsung megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis egy teljes hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatják.

Európában nap mint nap emberek milliói indulnak el reggelente munkába, ám a hideg, téli hónapok és a lehangoló időjárás beköszöntével az ingázás sokak számára kellemetlen élménnyé, unalmas időtöltéssé válik. A Samsung felmérése rávilágított arra, hogy az európaiak átlagosan 45 percet pazarolnak el naponta életükből az otthonuk és munkahelyük közötti utazással, ami évente 180 órát, vagyis egy teljes hetet ölel fel.

Mivel szinte minden második ember rendszeresen használja a tömegközlekedést, felmerül a kérdés, hogy mivel töltik az utazásra fordított időt? A kutatás szerint napjainkban a munkába járók különböző szórakoztató aktivitásokkal teszik élvezhetővé a monoton utazásaikat. Az ingázók jelentős része (64%) nyilatkozott úgy, hogy utazásaik során az egyik legnépszerűbb időtöltés a zenehallgatás, de sokan állították azt is, hogy csak nézelődnek (21%), vagy igazából semmit sem csinálnak (15%).

Kunos Balázs, a Samsung mobil és képalkotási divíziójának igazgatója elmondta, hogy „ha egymáshoz adjuk a 150 millió európai ingázásra fordított idejét, akkor meglepő adatokkal szembesülhetünk. Az elpazarolt órák száma gyorsan napokká, évekké, évezredekké válik, a kutatásunk szerint ma ez mintegy 13.000 elpazarolt évet jelent.” Majd hozzátette, hogy „az ingázók ma már a 21. századi technológiákban, az okostelefonokban és táblagépekben rejlő lehetőségeket kihasználva sokkal hasznosabban tölthetik idejüket utazásaik során, arról nem is beszélve, hogy így az idő is gyorsabban telik.”

Forrás, fotó:
eurolex.hu

Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?