Menü

Az alma és a hozzátáplálás

Az alma az egyik leggyakrabban termesztett és fogyasztott gyümölcs, ráadásul a kisbabák hozzátáplálásának kiindulópontja, főleg ősszel, amikor csak korlátozott választék van idény gyümölcsökből.

Az almát azonban nemcsak azért érdemes fogyasztani, mert könnyen hozzájutható, olcsó gyümölcsről van szó, hanem mert számos pozitív tulajdonsággal bír az egészségmegőrzés szempontjából.

A legtöbb ajánlás a hozzátáplálással kapcsolatban az almát emeli ki elsőként, két étkezés között érdemes bevezetni a babák étrendjébe kiegészítésképpen a 4. hónaptól kezdve. Először érdemes csak az alma levével kínálni kisbabánkat, majd pár nap után jöhet az almapép. Ha zamatos, édes almát választunk, könnyebben elfogadtathatjuk babánkkal.

Bár az alma kalóriaértéke alacsony, és fehérjetartalma is elhanyagolható, értékes gyümölcssavakat és növényi rostokat tartalmaz. A gyümölcssavak fontos szerepet játszanak többek között a vas hasznosulásában, valamint elősegítik az emésztést és serkentik az anyagcserét is. Mivel az alma csökkenti a koleszterint és stabilizálja a vércukorszintet kiváló kiegészítő táplálék lehet a kicsik számára két étkezés között. Hiszen felnőtteknél is, de kisgyerekeknél különösen fontos, hogy a vércukorszint egyenletes mértékű legyen a nap folyamán, mely egyúttal a kiegyensúlyozott közérzet kulcsa is.

Hasznos tipp lehet a hozzátáplálásnál, hogy ha már az almát megszokta a baba, akkor más zöldségek bevezetésénél is használhatjuk ízesítés céljából, az enyhén édes ételeket ugyanis jobban elfogadják a babák.

Persze fontos, hogy odafigyeljünk az alma minőségére, távoli országokból behozott almákat tartósítás céljából mindenféle vegyszerrel kezelik, melyek hosszútávon káros hatással lehetnek szervezetünkre. Az alapos tisztítás tehát mindenképpen ajánlott, és bár az alma héja is rendkívül értékes anyagokat rejt magában, egyéves kor alatt hámozva adjuk a gyerekeknek.

Fotó:
pixabay.com

Tudatos tartalomfogyasztás: mire figyeljen a szülő?

Az emberek ma már szinte életkortól függetlenül használják az okostelefonokat és a közösségi oldalakat, amelyek akár ártalmasak is lehetnek, legfőképpen fiatalokra, gyerekekre. Hogyan lehetünk mi magunk is tudatos fogyasztók és mire figyeljünk szülőként?

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.