Bach-virágterápia – gyógycseppek a léleknek
- Dátum: 2014.12.20., 21:22
- allergia, Bach-virágterápia, csepp, esszencia, gyermekgyógyászat, gyógyhatás, gyógyír, gyógynövény, harmónia, homeopátia, kedélyállapot, lélek, lelkiállapot, vadvirág, virágterápia, víz
Hallott már a csodálatos Bach-virágterápiáról? A vadvirágokból nyert cseppekkel különböző lelkiállapotokat lehet kezelni, és ezzel gyógyítani a testet és a lelket. Az esszenciák 38 csodálatos növényből készülnek, mellékhatásoktól mentesek, és felnőtteknél-gyerekeknél egyaránt alkalmazhatóak.
Az angol Dr. Edward Bach találta fel a módszert, amikor olyan homeopátiás szereket akart kikísérletezni, amelyek egyszerűen, szájon át bevehetőek injekciók helyett. Könyvében rávilágított a boldogság és az egészség szoros kapcsolatára, és arra, hogy a betegség egy lehetőség az ember kezében, hogy észrevegye: tévúton jár, és eltávolodott céljaitól, erényeitől. Véleménye szerint pedig minden bennünk rejlik, ami szükséges a helyes útirány megtalálásához és a gyógyuláshoz.
Erre szabva fejlesztette ki a kedélyállapotokra szabott cseppjeit, mivel úgy vélte – helyesen, hogy minden betegség lelki eredetű. A Bach-virágterápiában így nem különböző betegségekre, vagy szervekhez kapcsoltan találunk esszenciákat, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen élethelyzetekkel, lelki problémákkal, hangulatokkal küzdünk, és ehhez lehet társítani a vadvirágokból készült cseppeket. Néhány érdekes példát kiragadva találunk belőlük önbizalomhiányra, döntésképtelenségre, levertségre, hárításra valót. Így hát a segítségével könnyebben képessé válhatunk a harmonikus, békés és nyugodt lelkiállapot elérésére.
Hogy kinek milyen cseppek szükségesek, abban szakember tud segíteni, valamint kineziológiai teszttel, továbbá a Bach-virágterápia a mindennapokban c. könyv segítségével világíthatunk rá. A cseppeket sokszor kiegészítő kezelésként alkalmazzák, bármilyen más terápia mellett kiválóan használhatóak. Nincs semmiféle allergiás mellékhatásuk, mert nem tartalmaznak virágport. Még túladagolni sem lehet, így sok esetben gyerekeknél is használják. Hasznosságuk éppen ezért is bizonyított, mert a kicsiknél is bizonyított a pozitív hatásuk, ahol a placebo hatás még nem érvényesülhet. A cseppek alkalmazása nagyon egyszerű: vízhez kell adni akár naponta többször, és ezt meginni. Egyszerű és nagyszerű, szó szerint gyógyír a léleknek!
Fotó:
pixabay.com
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.