Bach-virágterápia – gyógycseppek a léleknek
- Dátum: 2014.12.20., 21:22
- allergia, Bach-virágterápia, csepp, esszencia, gyermekgyógyászat, gyógyhatás, gyógyír, gyógynövény, harmónia, homeopátia, kedélyállapot, lélek, lelkiállapot, vadvirág, virágterápia, víz
Hallott már a csodálatos Bach-virágterápiáról? A vadvirágokból nyert cseppekkel különböző lelkiállapotokat lehet kezelni, és ezzel gyógyítani a testet és a lelket. Az esszenciák 38 csodálatos növényből készülnek, mellékhatásoktól mentesek, és felnőtteknél-gyerekeknél egyaránt alkalmazhatóak.
Az angol Dr. Edward Bach találta fel a módszert, amikor olyan homeopátiás szereket akart kikísérletezni, amelyek egyszerűen, szájon át bevehetőek injekciók helyett. Könyvében rávilágított a boldogság és az egészség szoros kapcsolatára, és arra, hogy a betegség egy lehetőség az ember kezében, hogy észrevegye: tévúton jár, és eltávolodott céljaitól, erényeitől. Véleménye szerint pedig minden bennünk rejlik, ami szükséges a helyes útirány megtalálásához és a gyógyuláshoz.
Erre szabva fejlesztette ki a kedélyállapotokra szabott cseppjeit, mivel úgy vélte – helyesen, hogy minden betegség lelki eredetű. A Bach-virágterápiában így nem különböző betegségekre, vagy szervekhez kapcsoltan találunk esszenciákat, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen élethelyzetekkel, lelki problémákkal, hangulatokkal küzdünk, és ehhez lehet társítani a vadvirágokból készült cseppeket. Néhány érdekes példát kiragadva találunk belőlük önbizalomhiányra, döntésképtelenségre, levertségre, hárításra valót. Így hát a segítségével könnyebben képessé válhatunk a harmonikus, békés és nyugodt lelkiállapot elérésére.
Hogy kinek milyen cseppek szükségesek, abban szakember tud segíteni, valamint kineziológiai teszttel, továbbá a Bach-virágterápia a mindennapokban c. könyv segítségével világíthatunk rá. A cseppeket sokszor kiegészítő kezelésként alkalmazzák, bármilyen más terápia mellett kiválóan használhatóak. Nincs semmiféle allergiás mellékhatásuk, mert nem tartalmaznak virágport. Még túladagolni sem lehet, így sok esetben gyerekeknél is használják. Hasznosságuk éppen ezért is bizonyított, mert a kicsiknél is bizonyított a pozitív hatásuk, ahol a placebo hatás még nem érvényesülhet. A cseppek alkalmazása nagyon egyszerű: vízhez kell adni akár naponta többször, és ezt meginni. Egyszerű és nagyszerű, szó szerint gyógyír a léleknek!
Fotó:
pixabay.com
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.