Gyermeki hazugságok
A legújabb kutatások szerint a gyerekek már egészen kicsi kortól kezdve különbséget tudnak tenni igazság és hazugság között, és jóval többet hazudnak, mint azt a szülők gondolnák.
Persze azért a gyermeki hazugságok sajátos vonásokat mutatnak, ezek megértése a nevelés szempontjából is fontos lehet.
Egyik alapvető szülői tévedés a hazugsággal kapcsolatban, hogy a gyerekek kicsi korukban még nem tudják felfogni, mit jelent hazudni. A szakemberek szerint azonban, ahogy a gyerekek meg tudják különböztetni az igazságot a hazugságtól, attól kezdve ők maguk is hazudnak, értelmi fejlődésük előrehaladtával pedig egyre gyakrabban és jobban hazudnak. A legújabb vizsgálatok szerint pedig, sok gyerek már 4 éves korában különbséget tud tenni igazság és hazugság között, sőt kezdetben úgy gondolják, hogy minden, ami kicsit is eltér az igazságtól függetlenül a szándéktól az rossz. Tehát például ha a szülők „nagyot” mondanak, szépítenek bizonyos dolgokon mások előtt, akkor azt bizony a gyerekek hazugságnak értékelik. A szülők természetesen nehezen fogadják el, hogy az ő gyerekük is hazudik, ugyanakkor bizonyos helyzetekben mégis elvárják, hogy szépítsenek a az igazságon. Ezek, olyan helyzetek, amikor gyakorlatilag udvariasságból nem mondjuk ki, amit valójában gondolunk, de a gyerekek számára ez éppen olyan hazugság, mint a többi. Tehát a gyerekek gyakorlatilag a szülőktől, felnőttektől tanulnak meg hazudni.
Eleinte persze főképp azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék bizonyos tetteik következtében kijáró büntetést. Később már jóval összetettebb okokból hazudnak, kompenzálnak vele, vagy általa szeretnének előrébb jutni, vagy bizonyos társas helyzetekben megfelelni.
De mit tehet egy szülő annak érdekében, hogy gyerekét igazmondásra nevelje?
Hát először is a példamutatást kell kiemelni, legyünk tudatosabbak, és nézzük saját tetteinket gyermekeink szempontjából is. Ha igazmondásra neveljük őket, de mi magunk füllentünk, nagyot mondunk, vagy gyakran szépítünk az igazságon, ez igen csak ellentmondásosnak fog tűnni a gyerekek szemében.
A kutatások egyébként arra is felhívják a figyelmet, hogy önmagában a hazugság büntetése sem feltétlenül megoldás. Főleg kis korban nem, mivel ilyenkor pont azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék a büntetést, illetve nagyon fontos számukra, hogy örömet okozzanak a szüleiknek. Tehát érdemes megfordítani a dolgot, nem a hazugság-büntetés párhuzamot kell feltétlenül erősíteni hanem az igazmondás értékét is hangsúlyozni kell. Vagyis szülőként fontos lenne kifejeznünk, hogy gyermekünk őszintesége, igazmondása megörvendeztet minket.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.