Miért dadognak a gyerekek?
- Dátum: 2014.12.15., 15:26
A dadogás a beszéd ritmusának zavara, amikor a kisgyerek pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja, vagy csak nehezen képes szavakba önteni gondolatait.
A dadogás igen sokrétű beszédhiba. Több probléma is kiválthatja. Például a környezeti változások, váratlan események bekövetkezése. Kialakulhat olyankor is, amikor a kisgyermeket valamilyen stressz éri és a feszültséget nem tudja kezelni, érzelmileg labilissá válik. Gyakran pedig akkor kezdődik el, ha szembesül a gyermek a vele szemben támasztott elvárásokkal, a rá váró feladatokkal, például óvoda-, vagy iskola kezdéskor, dolgozat íráskor.
Szerencsére azonban a legtöbb dadogó gyermeken már lehet segíteni, hiszen a szakemberek, a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok komplex terápiát alkalmazva enyhítik, vagy szüntetik meg a gyerekkel közösen ezt a beszédhibát.
Érdekesség, hogy a kor előrehaladtával mindig újabb és újabb teóriákat fogalmaztak meg a szakemberek arról, hogy szerintük, vajon mi okozhatja a dadogást. Hippokratész például úgy vélte, a nyelv kiszáradása okozza a bajt, ezért legfőképp folyadékpótlást javasolt. A XIX. században már kóros elváltozásnak tartották és meg is operálták a dadogót, de a műtét az esetek nagyon nagy százalékában persze egyáltalán nem segített a páciensen. A XX. században már lelki, érzelmi okok miatt bekövetkező beszédzavarról beszélnek, egy másik felfogás szerint pedig az idegrendszer helytelen működése váltja ki.
A modern orvostudomány már sokkal összetettebb problémaként tekint a dadogásra. Személyes fejlesztést végeznek minden esetben, hogy a helyes beszédtechnikát kialakuljon.
Általában 2.5 éves kor körül észlelik a szülők a dadogást először, amikor a gyermekük habozik, tétovázik bizonyos szavak esetében. Más esetekben bizonyos hangokkal kezdődő szavakat nem mondd ki a csemete. Az is figyelemfelkeltő lehet, ha egy-egy szót elnyújt a kicsi, illetve más hangszínen, hangerővel próbálja kiejteni.
A modern beszédterápia tehát sok esetben segít. A szülők feladata pedig az, hogy rendszeresen gyakoroljanak csemetéjükkel, türelemmel bátorítsák, soha ne sürgessék, és szelíden bánjanak a gyermekükkel, hiszen ők egyáltalán nem tehetnek erről.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.