Miért dadognak a gyerekek?
- Dátum: 2014.12.15., 15:26
A dadogás a beszéd ritmusának zavara, amikor a kisgyerek pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja, vagy csak nehezen képes szavakba önteni gondolatait.
A dadogás igen sokrétű beszédhiba. Több probléma is kiválthatja. Például a környezeti változások, váratlan események bekövetkezése. Kialakulhat olyankor is, amikor a kisgyermeket valamilyen stressz éri és a feszültséget nem tudja kezelni, érzelmileg labilissá válik. Gyakran pedig akkor kezdődik el, ha szembesül a gyermek a vele szemben támasztott elvárásokkal, a rá váró feladatokkal, például óvoda-, vagy iskola kezdéskor, dolgozat íráskor.
Szerencsére azonban a legtöbb dadogó gyermeken már lehet segíteni, hiszen a szakemberek, a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok komplex terápiát alkalmazva enyhítik, vagy szüntetik meg a gyerekkel közösen ezt a beszédhibát.
Érdekesség, hogy a kor előrehaladtával mindig újabb és újabb teóriákat fogalmaztak meg a szakemberek arról, hogy szerintük, vajon mi okozhatja a dadogást. Hippokratész például úgy vélte, a nyelv kiszáradása okozza a bajt, ezért legfőképp folyadékpótlást javasolt. A XIX. században már kóros elváltozásnak tartották és meg is operálták a dadogót, de a műtét az esetek nagyon nagy százalékában persze egyáltalán nem segített a páciensen. A XX. században már lelki, érzelmi okok miatt bekövetkező beszédzavarról beszélnek, egy másik felfogás szerint pedig az idegrendszer helytelen működése váltja ki.
A modern orvostudomány már sokkal összetettebb problémaként tekint a dadogásra. Személyes fejlesztést végeznek minden esetben, hogy a helyes beszédtechnikát kialakuljon.
Általában 2.5 éves kor körül észlelik a szülők a dadogást először, amikor a gyermekük habozik, tétovázik bizonyos szavak esetében. Más esetekben bizonyos hangokkal kezdődő szavakat nem mondd ki a csemete. Az is figyelemfelkeltő lehet, ha egy-egy szót elnyújt a kicsi, illetve más hangszínen, hangerővel próbálja kiejteni.
A modern beszédterápia tehát sok esetben segít. A szülők feladata pedig az, hogy rendszeresen gyakoroljanak csemetéjükkel, türelemmel bátorítsák, soha ne sürgessék, és szelíden bánjanak a gyermekükkel, hiszen ők egyáltalán nem tehetnek erről.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?