Menü

Miért dadognak a gyerekek?

  • Dátum: 2014.12.15., 15:26

A dadogás a beszéd ritmusának zavara, amikor a kisgyerek pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja, vagy csak nehezen képes szavakba önteni gondolatait.

 

A dadogás igen sokrétű beszédhiba. Több probléma is kiválthatja. Például a környezeti változások, váratlan események bekövetkezése. Kialakulhat olyankor is, amikor a kisgyermeket valamilyen stressz éri és a feszültséget nem tudja kezelni, érzelmileg labilissá válik. Gyakran pedig akkor kezdődik el, ha szembesül a gyermek a vele szemben támasztott elvárásokkal, a rá váró feladatokkal, például óvoda-, vagy iskola kezdéskor, dolgozat íráskor.

Szerencsére azonban a legtöbb dadogó gyermeken már lehet segíteni, hiszen a szakemberek, a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok komplex terápiát alkalmazva enyhítik, vagy szüntetik meg a gyerekkel közösen ezt a beszédhibát.

Érdekesség, hogy a kor előrehaladtával mindig újabb és újabb teóriákat fogalmaztak meg a szakemberek arról, hogy szerintük, vajon mi okozhatja a dadogást. Hippokratész például úgy vélte, a nyelv kiszáradása okozza a bajt, ezért legfőképp folyadékpótlást javasolt. A XIX. században már kóros elváltozásnak tartották és meg is operálták a dadogót, de a műtét az esetek nagyon nagy százalékában persze egyáltalán nem segített a páciensen. A XX. században már lelki, érzelmi okok miatt bekövetkező beszédzavarról beszélnek, egy másik felfogás szerint pedig az idegrendszer helytelen működése váltja ki.

A modern orvostudomány már sokkal összetettebb problémaként tekint a dadogásra. Személyes fejlesztést végeznek minden esetben, hogy a helyes beszédtechnikát kialakuljon.

Általában 2.5 éves kor körül észlelik a szülők a dadogást először, amikor a gyermekük habozik, tétovázik bizonyos szavak esetében. Más esetekben bizonyos hangokkal kezdődő szavakat nem mondd ki a csemete. Az is figyelemfelkeltő lehet, ha egy-egy szót elnyújt a kicsi, illetve más hangszínen, hangerővel próbálja kiejteni.

A modern beszédterápia tehát sok esetben segít. A szülők feladata pedig az, hogy rendszeresen gyakoroljanak csemetéjükkel, türelemmel bátorítsák, soha ne sürgessék, és szelíden bánjanak a gyermekükkel, hiszen ők egyáltalán nem tehetnek erről.

Fotó:
pixabay.com

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?