Gyerekek számolási zavarai
- Dátum: 2014.10.26., 19:17
- diszkalkulia, diszkalkulia felismerése, diszkalkulia gyógyítása, diszkalkulia tünetei, számolási nehézség, számolási zavar felismerése
A fejlesztő pedagógusok egyre többször találkoznak úgynevezett diszkalkuliás gyermekkel. Ezek a gyerekek számolási nehézséggel, zavarral küszködnek.
A diszkalkulia annyiban rokon a diszlexiával, vagy diszgráfiával, hogy egyfajta zavart, nehézséget jelez. Ebben az esetben a számok világában, a számolással, a mennyiségek becslésével akadnak gondjaik a csemetéknek.
Sokszor elkönyveljük, hogy a gyerek gyenge matekból, vagy lusta, nem tanul és emiatt kap rendre gyenge osztályzatokat ebből a tantárgyból. Pedig sok esetben arról van szó, hogy a fiatal számolási nehézséggel, zavarral küzd, egészen kisgyerek kora óta, ami sokszor rejtve maradt a szülő előtt.

Előfordulhat, hogy a gyerekünk egyszerűen nehezen boldogul a számok világában, nem érti a sajátos szókincset, nem érez rá a speciális gondolkodást igénylő matematikára. Mert látszólag nem érdekli. A szakemberek viszont megállapították, sok esetben nem egyszerűen lustaságról van szó, hanem számolási zavarról.
Azoknál a gyerekeknél, akik kicsi koruk óta ügyetlen mozgásúak, kissé suták, állandóan csetlenek, botlanak, nem érdekli őket a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a kirakózás, egyetlen mondókát, verset sem akarnak (sőt talán nem is tudnak) megtanulni, bizony felmerülhet a diszkalkulia lehetősége.
Fontos, hogy kisgyermek kortól odafigyeljünk ezekre a problémákra, hogy óvodás korban megtanítsuk a kicsiknek mi a kisebb, nagyobb fogalma, képes legyen az összehasonlításra, megértse a sajátos, egyedi kifejezéseket, szóhasználatot. Különböző feladatok segítségével fejleszthetjük a tájékozódást térben és időben, a balról, jobbra haladást, ami egy valamivel hosszabb matematikai példánál kulcsfontosságú lehet. Fejleszthetjük a koncentrációt, az odafigyelést, a tájékozódást is. Korai diagnózis esetén a diszkalkulián lehet javítani, s később, iskolás korban így majd nem éri kudarc a gyermeket. A nem felismerés problémája, lehetősége is fennáll, azonban az óvodában, kisiskolás korban ez a zavar abszolút fejleszthető. Érdemes tehát mielőbb szakemberhez fordulni.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?