Az óra átállítás hatásai
- Dátum: 2014.10.26., 19:06
- óra átállítás, óra átállítás hatásai, téli időszámítás, téli időszámítás hatása a szervezetre
Vasárnap éjjel átálltunk a téli időszámításra, vagyis három óráról visszaállítottuk kettőre az órát. Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Az átállás sok embernek nem megy zökkenőmentesen, most utána jártunk milyen hatásai vannak a szervezetre.
Jó száz évvel ezelőtt energia takarékossági okokból találták ki a nyári, téli időszámítást, ám azóta már többször megkérdőjelezték a szakemberek, vajon tényleg többet kapunk az órák átállításával, mint amennyit nyerünk.
Igaz, most egy órával többet aludhattunk a szombatról, vasárnapra virradó éjszaka, ám az egy órás váltás sokak szervezetében napokig zavart okozhat. Többen négy-öt napig, vagy akár egy hétig is kínlódnak emiatt, fáradtnak, levertnek, nyűgösnek érzik magukat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak, emiatt sokkal kevesebb napfényhez, D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ezt mindenképpen pótolni kell a betegségek elkerülése érdekében, rendszeres nagy dózisú D-vitamin pótlással, illetve azzal, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, főleg, ha kisüt néhány órára a nap.
Ha az átállás gondot okoz, mert úgy érezzük belső biológiai óránkban zavar keletkezett, felborult az alvás-ébrenlét ritmusunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk minden körülmények között az órához, az új időhöz igazodni. Vagyis, ha eddig mindig hét órakor keltünk és most egy órával korábban ébredünk, akkor hétig megpróbálunk pihenni, ágyban maradni, hogy rákényszerítsük szervezetünket az átállásra.
Sok kisgyerekes szülő aggódik az átállítás miatt, pedig a csemeték még sokkal könnyebben alkalmazkodnak, gyakorlatilag két-három nap alatt megszokják az új rendet.
Fotó:
pixabay.com
Te ezeket szoktad takarítani?
Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!