Menü

Az óra átállítás hatásai

Vasárnap éjjel átálltunk a téli időszámításra, vagyis három óráról visszaállítottuk kettőre az órát. Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Az átállás sok embernek nem megy zökkenőmentesen, most utána jártunk milyen hatásai vannak a szervezetre.

Jó száz évvel ezelőtt energia takarékossági okokból találták ki a nyári, téli időszámítást, ám azóta már többször megkérdőjelezték a szakemberek, vajon tényleg többet kapunk az órák átállításával, mint amennyit nyerünk.

Igaz, most egy órával többet aludhattunk a szombatról, vasárnapra virradó éjszaka, ám az egy órás váltás sokak szervezetében napokig zavart okozhat. Többen négy-öt napig, vagy akár egy hétig is kínlódnak emiatt, fáradtnak, levertnek, nyűgösnek érzik magukat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak, emiatt sokkal kevesebb napfényhez, D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ezt mindenképpen pótolni kell a betegségek elkerülése érdekében, rendszeres nagy dózisú D-vitamin pótlással, illetve azzal, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, főleg, ha kisüt néhány órára a nap.

Ha az átállás gondot okoz, mert úgy érezzük belső biológiai óránkban zavar keletkezett, felborult az alvás-ébrenlét ritmusunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk minden körülmények között az órához, az új időhöz igazodni. Vagyis, ha eddig mindig hét órakor keltünk és most egy órával korábban ébredünk, akkor hétig megpróbálunk pihenni, ágyban maradni, hogy rákényszerítsük szervezetünket az átállásra.

Sok kisgyerekes szülő aggódik az átállítás miatt, pedig a csemeték még sokkal könnyebben alkalmazkodnak, gyakorlatilag két-három nap alatt megszokják az új rendet.

Fotó:
pixabay.com

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.