Az óra átállítás hatásai
- Dátum: 2014.10.26., 19:06
- óra átállítás, óra átállítás hatásai, téli időszámítás, téli időszámítás hatása a szervezetre
Vasárnap éjjel átálltunk a téli időszámításra, vagyis három óráról visszaállítottuk kettőre az órát. Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Az átállás sok embernek nem megy zökkenőmentesen, most utána jártunk milyen hatásai vannak a szervezetre.
Jó száz évvel ezelőtt energia takarékossági okokból találták ki a nyári, téli időszámítást, ám azóta már többször megkérdőjelezték a szakemberek, vajon tényleg többet kapunk az órák átállításával, mint amennyit nyerünk.
Igaz, most egy órával többet aludhattunk a szombatról, vasárnapra virradó éjszaka, ám az egy órás váltás sokak szervezetében napokig zavart okozhat. Többen négy-öt napig, vagy akár egy hétig is kínlódnak emiatt, fáradtnak, levertnek, nyűgösnek érzik magukat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak, emiatt sokkal kevesebb napfényhez, D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ezt mindenképpen pótolni kell a betegségek elkerülése érdekében, rendszeres nagy dózisú D-vitamin pótlással, illetve azzal, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, főleg, ha kisüt néhány órára a nap.
Ha az átállás gondot okoz, mert úgy érezzük belső biológiai óránkban zavar keletkezett, felborult az alvás-ébrenlét ritmusunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk minden körülmények között az órához, az új időhöz igazodni. Vagyis, ha eddig mindig hét órakor keltünk és most egy órával korábban ébredünk, akkor hétig megpróbálunk pihenni, ágyban maradni, hogy rákényszerítsük szervezetünket az átállásra.
Sok kisgyerekes szülő aggódik az átállítás miatt, pedig a csemeték még sokkal könnyebben alkalmazkodnak, gyakorlatilag két-három nap alatt megszokják az új rendet.
Fotó:
pixabay.com
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.