Menü

HELLP-szindróma – nehezen felismerhető és veszélyes

A HELLP-szindrómát kevesen ismerik, hiszen szerencsére nem túl gyakori komplikáció a kismamák körében. A várandós nők kb. 0,37%-át érintheti, de beszélni kell róla, mivel valamiért ez a szám egyre emelkedik. A felismerés pedig különösen fontos, hiszen kockázatot jelent az édesanyára és a magzatra nézve is.

A betegségnek sokszor nincsenek különösebb megelőző tünetei, mégis fontos a felismerés, hiszen a fejlett társadalmakban az anyai halálozás egyik gyakori tényezője lehet, de sajnos a magzati halálozás okaként is hangsúlyos tényező. Nem tudni, hogy miért alakul ki, és főleg, hogy miért fordul elő egyre többször: mivel a 25 év feletti nőket érinti leginkább, ezért emlegetik, hogy a szülési életkor tolódása is az egyik ok lehet, a másik pedig az, hogy egyre gyakrabban kerül felismerése és regisztrálásra ez a betegség.

A HELLP-szindrómának két típusát ismerik: Az egyik esetében már eleve kóros méhlepény alakul ki, de a tünetek csak a második trimeszterben jelentkeznek, és koraszülést eredményez. A magzatnál csökkent magzatvíz, vagy méhen belüli sorvadás jelentkezhet, az édesanya esetén pedig a „szokásos tüneteken” kívül még magas vérnyomás, vagy fehérjevizelés (proteinuria) léphet fel. A másik esetben hirtelen jelentkeznek a súlyos tünetek, tehát a betegség váratlan, és gyakran semmilyen előzménye nincs. Sőt, többedszer szülő nőknél gyakori az előfordulása úgy, hogy a korábbi terhességek esetén semmilyen komplikáció nem jelentkezett.

Tünetei nagyon változóak, szubjektívek lehetnek. Erős hasi fájdalom, hányinger, hányás, rosszullét léphet fel. A tünetek kevésbé jellegzetesek, ezért sokszor vírusfertőzésre, gyomorfekélyre, epekőre gyanakodnak – tévesen. Pedig nagyon fontos a korai felismerés, ugyanis ez a betegség a vörösvértestek szétesését és alacsony vérlemezke-számot, valamint megemelkedett májenzimeket jelent, tehát laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Abból azonban pontosan megállapítható, de az a legveszélyesebb, ha későn diagnosztizálják. Fontos tudni, hogy a hasfájás hátterében ilyenkor a máj feszülése áll.

Mivel a betegségnek súlyos szövődményei lehetnek, ezért javasolják, hogy felismerés esetén szakértő intézményben fejezzék be a terhességet, főként, hogy a komplikációk a szülést követően is felléphetnek. A preeklampszia (azaz terhességi toxémia, mérgezés) egyik fajtájaként is számon tartják, amelyek önmagukban a várandós nők 5%-át érinthetik.

Figyelem: A korai felismerés életeket menthet!

Fotó:
pixabay.com

Elsősegélynyújtás gyermekkorban

Minden szülő fél attól, hogy egyszer gyermekét baleset érni. Természetesen igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni a megelőzés érdekében, de minden helyzetet nem tudunk kivédeni és vannak olyan esetek is, amikor a gyereknek kell tudnia gyorsan cselekedni.

A szülőség kettős arca: veszteség és újjászületés

Amikor utód érkezik egy családba, a környezet leggyakoribb reakciója, hogy sok örömet, boldogságot és jó egészséget kívánnak. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a gyerekvállalással járó, sokszor drasztikusan megváltozott élethelyzet akkor is egy krízis, sőt, valójában többszörös gyászfolyamat, ha mindennél jobban várták és vágytak rá a szülők.

Hagyjuk unatkozni a gyereket, unokát!

Hurrá, végre unatkozik a gyerekem! Nem, nem ment el az eszem, vagyis már rég, de most nem ez a lényeg. Miért jó, ha ezt halljuk: "Anya/Apa unatkozom!" Pedig ez egy olyan mondat, amit szülőként gyakran hallunk. Azonban pszichológusok szerint nem is akkora baj. Na miért is?

Felvételizik a gyerek!

Aki benne van, azért, aki azt gondolja, még messze van ez, annak pedig azért ajánlom a most következő felvételivel kapcsolatos tudnivalók áttanulmányozását. Középiskolai felvételik 2025.

Műszempilla, műköröm és társai tizenéves korban

Normális dolog-e, ha tízévesen gyantáztat a kislány, tizenkét évesen már műszempillát visel, a műköröm pedig már alapdolog – egyre korábbra tolódnak a szépészeti trendek, mit gondolnak erről szakemberek, erről elmélkedünk mai cikkünkben.