Menü

HELLP-szindróma – nehezen felismerhető és veszélyes

A HELLP-szindrómát kevesen ismerik, hiszen szerencsére nem túl gyakori komplikáció a kismamák körében. A várandós nők kb. 0,37%-át érintheti, de beszélni kell róla, mivel valamiért ez a szám egyre emelkedik. A felismerés pedig különösen fontos, hiszen kockázatot jelent az édesanyára és a magzatra nézve is.

A betegségnek sokszor nincsenek különösebb megelőző tünetei, mégis fontos a felismerés, hiszen a fejlett társadalmakban az anyai halálozás egyik gyakori tényezője lehet, de sajnos a magzati halálozás okaként is hangsúlyos tényező. Nem tudni, hogy miért alakul ki, és főleg, hogy miért fordul elő egyre többször: mivel a 25 év feletti nőket érinti leginkább, ezért emlegetik, hogy a szülési életkor tolódása is az egyik ok lehet, a másik pedig az, hogy egyre gyakrabban kerül felismerése és regisztrálásra ez a betegség.

A HELLP-szindrómának két típusát ismerik: Az egyik esetében már eleve kóros méhlepény alakul ki, de a tünetek csak a második trimeszterben jelentkeznek, és koraszülést eredményez. A magzatnál csökkent magzatvíz, vagy méhen belüli sorvadás jelentkezhet, az édesanya esetén pedig a „szokásos tüneteken” kívül még magas vérnyomás, vagy fehérjevizelés (proteinuria) léphet fel. A másik esetben hirtelen jelentkeznek a súlyos tünetek, tehát a betegség váratlan, és gyakran semmilyen előzménye nincs. Sőt, többedszer szülő nőknél gyakori az előfordulása úgy, hogy a korábbi terhességek esetén semmilyen komplikáció nem jelentkezett.

Tünetei nagyon változóak, szubjektívek lehetnek. Erős hasi fájdalom, hányinger, hányás, rosszullét léphet fel. A tünetek kevésbé jellegzetesek, ezért sokszor vírusfertőzésre, gyomorfekélyre, epekőre gyanakodnak – tévesen. Pedig nagyon fontos a korai felismerés, ugyanis ez a betegség a vörösvértestek szétesését és alacsony vérlemezke-számot, valamint megemelkedett májenzimeket jelent, tehát laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Abból azonban pontosan megállapítható, de az a legveszélyesebb, ha későn diagnosztizálják. Fontos tudni, hogy a hasfájás hátterében ilyenkor a máj feszülése áll.

Mivel a betegségnek súlyos szövődményei lehetnek, ezért javasolják, hogy felismerés esetén szakértő intézményben fejezzék be a terhességet, főként, hogy a komplikációk a szülést követően is felléphetnek. A preeklampszia (azaz terhességi toxémia, mérgezés) egyik fajtájaként is számon tartják, amelyek önmagukban a várandós nők 5%-át érinthetik.

Figyelem: A korai felismerés életeket menthet!

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?