Asztrafóbia: rettegés a vihartól

Ha valaki fél a viharban, akkor az utóbbi időszakban sok rossz napja lehetett. A nyár elmúltával is rengeteg vihar tarkítja napjainkat. Vannak, akik ezt szépnek látják, és egyenesen vadásszák azokat, hogy lefotózhassanak egy lenyűgöző villámlást, vagy testközelből élhessék át a vihar erejét. A legtöbben csak behúzódnak, és igyekeznek magukat elfoglalni, amikor nem lehet kimenni a szabadba. De vannak olyanok is, akik kórosan félnek vihar esetén, egyenesen pánikot, rettegést élnek át. A jó hír az, hogy az asztrafóbia kezelhető.

Aki ténylegesen ezzel a jelenséggel küzd, annak nem elegendő megmagyarázni, hogy nincs mitől félnie, majd kiküldeni a mennydörgéssel tarkított esőbe. Ettől a félelme csak erősödhet, de mellette még az az érzés is fokozhatja a problémát, hogy azt sugallják neki: „valami gond van vele, ha ettől fél”.

Fontos megteremteni a lehetőségek szerint a biztonságos környezetet: ajtók, ablakok becsukása, autóba húzódás, de emellett segíthet egy megnyugtató ölelés is, vagy ha hagyjuk magunk mellett maradni azt, aki fél, legyen szó akár felnőttről, akár gyerekről. Bármilyen társ hasznos lehet ilyenkor, akár egy kutya is, hogy az asztrafóbiás érezze: nincs egyedül. Az állat simogatása megnyugtató lehet. Hasznos még a kellemes figyelemelterelés: beszélgetés, társasjáték. A viharok megismerése főként gyerekeknél bizonyulhat hasznosnak: ha megértik, miért esik az eső, miért villámlik, akkor legalább az ismeretlentől való félelem megszűnik. Léteznek olyan múzeumok, ahol viharokat imitálnak magyarázattal kísérve, de sok hasznos természetfilmet is találhatunk a témában, amit érdemes megnézni. Segíthet a vihar tényezőinek csökkentése is: besötétítés, hogy ne látsszon a villámlás, zenehallgatás, hogy kevésbé hallatsszon a mennydörgés. Ez azonban nem jelent hosszú távú megoldást.

Ha komoly fóbiáról van szó, akkor ajánlott felkeresni egy pszichológust, aki speciális módszerekkel dolgozik majd a félelem leküzdésén. A villámhoz hasonló villanófény, valamint mennydörgés-hang mellé pozitív élményeket társít, de mindig másmilyeneket, különben visszafelé ható hatása lehet a próbálkozásnak. (Ha például a gyerek csak akkor nézhet mesét, amikor vihar van, akkor lehetséges, hogy nem a vihart fogja megkedvelni, hanem a mesefilm bekapcsolásakor is elkezd szorongani. Segítenek bizonyos ellazító, stresszoldó technikák ebben az esetben is, vagy a bátorság folyamatos, de lassú fokozása különböző módszerekkel. A pszichológus sem úgy dolgozik, hogy azonnal „kisütésre” pályázik, és páciensével együtt sátort ver a villámlás közepette a fák alatt. Ehelyett egyénre szabott, életkornak megfelelő technikákat alkalmaz, és egyik fontos módszere a fokozatosság. 

Fotó:
pixabay.com