Asztrafóbia: rettegés a vihartól
- Dátum: 2014.09.15., 21:13
- asztrafóbia, bátorság, dokumentumfilm, félelem, felnőtt, figyelemelterelés, gyerek, háziállat, kutya, küzdés, mennydörgés, mese, mesenézés, múzeum, páciens, pánik, pszichológus, rettegés, vihar, villámlás
Ha valaki fél a viharban, akkor az utóbbi időszakban sok rossz napja lehetett. A nyár elmúltával is rengeteg vihar tarkítja napjainkat. Vannak, akik ezt szépnek látják, és egyenesen vadásszák azokat, hogy lefotózhassanak egy lenyűgöző villámlást, vagy testközelből élhessék át a vihar erejét. A legtöbben csak behúzódnak, és igyekeznek magukat elfoglalni, amikor nem lehet kimenni a szabadba. De vannak olyanok is, akik kórosan félnek vihar esetén, egyenesen pánikot, rettegést élnek át. A jó hír az, hogy az asztrafóbia kezelhető.
Aki ténylegesen ezzel a jelenséggel küzd, annak nem elegendő megmagyarázni, hogy nincs mitől félnie, majd kiküldeni a mennydörgéssel tarkított esőbe. Ettől a félelme csak erősödhet, de mellette még az az érzés is fokozhatja a problémát, hogy azt sugallják neki: „valami gond van vele, ha ettől fél”.
Fontos megteremteni a lehetőségek szerint a biztonságos környezetet: ajtók, ablakok becsukása, autóba húzódás, de emellett segíthet egy megnyugtató ölelés is, vagy ha hagyjuk magunk mellett maradni azt, aki fél, legyen szó akár felnőttről, akár gyerekről. Bármilyen társ hasznos lehet ilyenkor, akár egy kutya is, hogy az asztrafóbiás érezze: nincs egyedül. Az állat simogatása megnyugtató lehet. Hasznos még a kellemes figyelemelterelés: beszélgetés, társasjáték. A viharok megismerése főként gyerekeknél bizonyulhat hasznosnak: ha megértik, miért esik az eső, miért villámlik, akkor legalább az ismeretlentől való félelem megszűnik. Léteznek olyan múzeumok, ahol viharokat imitálnak magyarázattal kísérve, de sok hasznos természetfilmet is találhatunk a témában, amit érdemes megnézni. Segíthet a vihar tényezőinek csökkentése is: besötétítés, hogy ne látsszon a villámlás, zenehallgatás, hogy kevésbé hallatsszon a mennydörgés. Ez azonban nem jelent hosszú távú megoldást.
Ha komoly fóbiáról van szó, akkor ajánlott felkeresni egy pszichológust, aki speciális módszerekkel dolgozik majd a félelem leküzdésén. A villámhoz hasonló villanófény, valamint mennydörgés-hang mellé pozitív élményeket társít, de mindig másmilyeneket, különben visszafelé ható hatása lehet a próbálkozásnak. (Ha például a gyerek csak akkor nézhet mesét, amikor vihar van, akkor lehetséges, hogy nem a vihart fogja megkedvelni, hanem a mesefilm bekapcsolásakor is elkezd szorongani. Segítenek bizonyos ellazító, stresszoldó technikák ebben az esetben is, vagy a bátorság folyamatos, de lassú fokozása különböző módszerekkel. A pszichológus sem úgy dolgozik, hogy azonnal „kisütésre” pályázik, és páciensével együtt sátort ver a villámlás közepette a fák alatt. Ehelyett egyénre szabott, életkornak megfelelő technikákat alkalmaz, és egyik fontos módszere a fokozatosság.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.