Rendszer kontra igény- Anyai dilemmák
- Dátum: 2014.09.10., 11:23
- anyaság, gyereknevelés, gyerekvállalás, igényszerinti, napirend
Nem könnyű azoknak az anyáknak, akik minden erejükkel optimális gyereknevelésre törekednek, minden babával kapcsolatos kérdést megfontolnak, elemeznek, utána olvasnak egyszóval dilemmáznak. Fejükben pedig a kérdéseket nem válaszok, hanem újabb kérdések és dilemmák követik.
A sok-sok baba körül felvetődő dilemmák (lásd cumihasználat) királynője, hogy mi a fontosabb a rendszer, napirend kialakítása már a kezdetektől, vagy az igény szerinti gondozás, ellátás. Érvek és ellenérvek mindkét „ideológia” mellett akadnak bőven, szóval a „dilemmázós” anyukák törhetik rajta a fejüket napestig.
A rendszeresség kiegyensúlyozottabbá teszi mind a baba, mind az anya napjait. Kiszámíthatóbbá válik, hogy a baba mikor éhes vagy mikor van szüksége alvásra, így a külső programok is jobban tervezhetőek. De mielőtt az „átgondolós” anyuka fejében megszületne a megnyugtató válasz, döntés a napirend mellett, máris számtalan „de” fogalmazódik meg. A babák ugyanis nem biorobotok, ahogyan a felnőttek sem, ők sem mindig ugyanakkor éheznek meg, nem esznek mindig ugyanannyit, ráadásul egy-egy hasfájás, vagy fogzás miatti nyűgösség azonnal szétzilálja a napot.

Aztán persze a legtöbb anya rájön, hogy ezekre a kérdésekre nincs helyes vagy helytelen válasz. A babák túlélő ösztöne rendkívül erős, mely egyben azt is jelenti, hogy teljesen alkalmazkodnak az adott család ritmusához, és az anyai elvárásokhoz. A kulcskérdés tehát valójában az anya személyisége, hiszen nem tudunk önmagunkból kivetkőzni, hűen magunkhoz kell döntéseket hoznunk és az biztosan jó lesz a babánknak is. A babák igény szerinti ellátása kellő rugalmasságot igényel az anyától, a rendszeresség, napirend kialakítása pedig következetességet.
Egyébként a „megfontolgatós” anyák is a második gyerek után hamar ösztönössé válnak.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.