Menü

Óvakodj a cukortól

Minél kevesebbet – ez a jelszó, ha cukorról van szó. A probléma ott van, hogy a napi maximálisan ajánlott mennyiséget a nyugati átlag meg sem közelíti. Felülről.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idei ajánlása így szól a cukorfogyasztással kapcsolatban: nem szabad többet fogyasztani belőle, mint a napi kalóriabevitel öt százaléka. Korábban 10 százalékra tették ezt a mennyiséget, és az igazság az, hogy a legtöbb nyugati ember számára már az is álomkategóriába tartozott.

Az Egyesült Államokban, Európában és a fejlett világ többi országában az átlagfogyasztó ennél jóval nagyobb mennyiséget visz be. Az USA természetesen élen jár a cukorfogyasztásban, náluk a felnőtt nőknek napi 25, a férfiaknak 37-38 gramm cukorbevitelt ajánlanak. A már említett WHO ajánlás napi 25 grammot jelent egyébként.

Ha ezek a számok nem mondanak sokat, érdemes fogyasztás előtt az adott termék csomagolására vetni néhány pillantást. Máris láthatjuk a szomorú valóságot, ennek a többszörösét visszük be szervezetünkbe nap, mint nap. A gyerekek tartoznak a legveszélyeztetettebb kategóriába, hiszen nekik jóval kevesebb cukrot szabadna bevinniük, mint a felnőtteknek, ráadásul úgy, hogy a legtöbb cukros termék őket célozza.

Elég egy-két deciliter a kedvenc üdítőből, de a gyümölcsjoghurtból és a gabonapehelyből sem kell éppen sok a napi megengedett mennyiség néhány perc alatti túllépéséhez.

A magas cukorbevitel sokrétű egészségügyi kockázatai köztudottak, az talán kevésbé, hogy ezeknek nem csekélyek az államra (elsősorban annak egészségügyére) hárított gazdasági hátrányai. Különösen az elhízás és a fogromlás az, ami népbetegség mivolta miatt komoly terhet ró az ellátórendszerekre. Ezzel együtt és az egyén problémája mellett egész társadalmakat fenyeget beláthatatlan következményekkel.

Fotó:
pixabay.com

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.