Hogyan hordozzunk?
- Dátum: 2014.06.29., 21:50
- Baba, babahordozás, szülő, támasztás, újszülött
A testen történő babahordozásra számtalan módszer és típus létezik a legegyszerűbbtől a bonyolultabbig, ám mindegyik lényege az, hogy a baba megfelelő testhelyzetbe kerüljön.
Amennyiben rossz eszközt használunk, vagy ami még gyakoribb helytelenül használjuk a hordozót az egyaránt káros lehet a babának és a hordozónak is.
A legfontosabb a támasztás. Egy jó hordozó minden oldalról szorosan támaszt, az újszülötteknél fokozottan oda kell figyelni a fej megfelelő pozíciójára is.
Akár kendőről, akár más típusú, például csatos hordozóról van szó, szintén lényeges a baba lábának a helyzete. A lábaknak nem szabad egyenesen lógniuk, a térdeknek felhúzott állapotban kell lenniük és ezt úgy tudjuk elérni, ha mindkét térd alatt van megfelelő támaszték. A párhuzamosan lógó léb kifejezetten káros lehet a baba csípőjének.
A jó babahordozóban a baba a hordozó alany, szülő felé néz és nem kifelé. Ennek egyrészt fizikai okai vannak, másfelől lelki. A gerinc csak úgy van megfelelő helyzetben, ha a baba felénk fordul és biztonságban is így érzi magát a legjobban, ami nagyon fontos a komfortérzet és az ebből adódó helyes testtartás miatt is.
A baba hőmérséklete minden helyzetben kardinális kérdés és a szülők általában kicsit túl is öltöztetik csemetéiket, biztos, ami biztos. A hordozóban viszont figyelni kell arra, hogy a mi testünk melege és az őt átölelő eszköz miatt a kicsire sem kell több ruhadarab, mint ami rajtunk van.
Hátul, vagy elöl? Ez is nagy kérdés. Általában testsúlyhoz szokták kötni, függ persze a hordozó alany teherbírásától, edzettségétől. Valakinek öt kiló felett már érdemes hátratenni a gyereket, míg mások bírják akár 8-10 kilóig is. Egy biztos: nem érdemes sokáig húzni a dolgot, mert a hordozó is egészségkárosodást szenvedhet.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.