Menü

Hipnózis, relaxáció és gyerekvállalás

Hazánkban körülbelül 150 ezer pár küzd fogamzási problémával, az ő esetükben 1 vagy több éve is várat magára az áhított gyermekáldás. Rengeteg test-lelki oka lehet, ha nem jön a baba, ráadásul gyakran a mesterséges megtermékenyítés sem hoz biztos sikert.

Bár egyre kiforrottabb módon tudja segíteni a tudomány is a gyerekvállalást, ezzel párhuzamosan mintha az igény is fokozódna, vagyis egyre több pár esetében késik a gyermekáldás. Ennek persze számos oka lehet, például a túlzott kontroll, tudatos tervezés, késői gyermekvállalás nem feltétlenül segíti elő a természetes fogantatást. A tudatos családtervezésnek persze fontos szerepe lehet, de a túlszabályozás már ellentétes hatást válthat ki. Ráadásul gyakran maga a párkapcsolat nem alkalmas a gyerekvállalásra, és ezért nem érkezik a baba.

A lombikbébi-programok sokak számára jelenthetik az utolsó reményt a gyermekáldásra, mégis magának a mesterséges megtermékenyítésnek is számos rizikó tényezője van. Amellett hogy sérül a lelki- fizikai intimitás, a siker sem garantált, a párkapcsolatot számára is komoly kihívást jelenthet.

A hipnózist, és a pozitív szuggesztiók alkalmazását számos szomatikus probléma kapcsán használják világszerte például fájdalomcsillapításra is. Kutatások bizonyítják, hogy szakszerű relaxációval, és hipnózissal elősegíthető a természetes fogantatás, valamint a meddőségi kezelések sikeressége is. Gyakori akadályozó tényező a szorongás, amely nemcsak a megtermékenyülést nehezítheti, hanem magát a beágyazódást is, ezért a hipnózissal, illetve relaxációval történő lazítás, feszültségoldás fontos kiegészítő eleme lehet a teherbeesésnek, valamint a várandóságnak is.

Kutatások azt is igazolták, hogy hipnózis segítségével akár kétszeresére növelhető az embrió beágyazódásának esélye a lombikbébi-programok során. Bár az elsődleges cél a szorongás csökkentése, a módszer alkalmazása során olyan pozitív hatások is elérhetőek, mint például a méh vérellátásának optimalizálása, amely szintén növeli a beágyazódás esélyét.

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?