Menü

Megszűnik az AFP vizsgálat

Júliustól változik a várandósok gondozása: az új jogszabály a védőnőket ismét helyzetbe hozza. Az eddig méltánytalanul háttérbe szorított védőnők szakértelmére alapoznak az új rendszer megalkotói.

A leendő kismamák számára igen fontos hír, hogy új terhesgondozási rendszer lép életbe 2014. július 1-től. Sok változást tapasztalhatunk, ha alaposabban elolvassuk az új rendelkezést, de a várandósok számára az egyik legfontosabb információ, hogy megszűnik a 16. héten végzett AFP vizsgálat. Ez azért is örömteli, mert a többek között a Down szindróma és egyéb súlyos megbetegedések kiszűrésére kitalált vizsgálat bizony egyáltalán nem volt megbízható, sok kismamára a frászt hozták, amikor visszarendelték újabb vérvételre. Pusztán pedig arról volt szó, hogy egyszerűen nem a 16. héten vettek a leendő édesanyától vért, így az eredmények sem lehettek megfelelőek.

Másik fontos újdonság, hogy júliustól mindent a védőnővel kell egyeztetni. A terhesség megállapítása után (szakorvosnak erről igazolást kell adnia) a védőnőt fel kell keresni, aki kiállítja a  várandós gondozási könyvet. A területileg illetékes védőnő mellett szakorvos, akár magánorvos, vagy szülésznő is gondozhatja a kismamát. Erre akkor van lehetősége az anyukának, ha nem magas kockázatú kismama, vagyis normál lefolyású terhességre számíthat. Ha bármilyen bonyodalom nehezíti a kilenc hónapot, mondjuk valaki veszélyeztetett terhes, vagy terhességi cukorbeteg, akkor viszont csakis szakorvos gondozását kérheti.

A szakértők az új jogszabály fontos pontjának tartják azt is, hogy a kiskönyvbe ezentúl fel kell jegyezni azt, aki felelősséget vállal a kismama állapotáért.

A tervek szerint a várandós könyvbe bele fogják fűzni a kötelező vizsgálatok beutalóit, hogy azt akár magánorvos, vagy a közfinanszírozott intézmény szakorvosa bármikor kiállíthassa. S hogy ezt megtették, attól kezdve a kórházak, egészségügyi intézmények kötelesek fogadni a kismamát, nem utasíthatják vissza.

A kismamákat érintő további változás még, hogy az AFP-n kívül további eggyel csökken a vérvételek száma. A vércukor terheléskor ugyanis már nem háromszor, csak kétszer böknek mostantól. Éhgyomorra, majd a cukor elfogyasztása után 120 perccel. A köztes, 60 perces vérvétel kiesik.

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?