Mi motivál minket a munkában?
- Dátum: 2014.03.24., 19:57
- karriertervezés, motiváció, munka, pénzbeli juttatások
A humánerőforrás menedzsment területén fontos kérdés a szakértők számára, hogy milyen tényezők határozzák meg a munkakedvet és a teljesítményt. Ugyanakkor ez a téma a személyes pályafutás kapcsán is tisztázandó, önismereti kérdés.
A HR Portal által végzett motivációs kutatás (2013) során azt vizsgálták, hogy Magyarországon alapvetően milyen szempontok határozzák meg a munkavilágában elért teljesítményeket, vagyis miért hajtunk mi tulajdonképpen. A vizsgálat eredményei egyáltalán nem meglepőek, első helyen a pénzbeli juttatások állnak a motivációs bázisok között. Nyilvánvaló hogy ennek ellenére nem szabad túl becsülni a pénz motiváló hatásait. A „motivációs piramisunk” alján az alapvető szükségletek kielégítése játszik fő szerepet, na már most az ebből adódó biztonságérzetet nyilvánvalóan meghatározza a gazdasági-, illetve egzisztenciális helyzet. Bár sokféle szükséglet kielégítése anyagi javakhoz kötött, de ettől függetlenül ez mégis csak a „piramis alja”.
A tudatos karriertervezés szempontjából nagyon fontos lenne, ha mindenki elgondolkozna azon, hogy őt mivel lehet leginkább motiválni. Tulajdonképpen a pályaválasztás alapja is, ezen önismereti kérdések tisztázása. Ha ugyanis ezeket a szempontokat nem hangosítjuk ki magunk számára, akkor ez gátolhatja az érvényesülésünket, a teljesítményünket, és a bennünk lévő képességek kibontakozását. És bizony, kutatások ide vagy oda a motivációs mintázatok egyénileg, alkatilag, szakmánként, hivatásonként nagyon eltérőek lehetnek.
Egyébként az említett kutatásban előkelő helyen szerepel a fejlődési, előrelépési lehetőség is, ami úgy tűnik szintén fontos szerepet játszik a motivációban. Tanárok esetében például gyakori jelenség a kiégés, mely, ahogy a kutatásokból is kiderül nemcsak az anyagi megbecsülés hiányából fakad. Az alapfokú és középfokú oktatásban a hierarchia szintek nagyon korlátozottak: a legfelső szint az igazgatói poszt, azt követően helyezkedik el az igazgató helyettes pozíciója és alatta van az összes többi tanár. Az előrelépés lehetőség így ebben a hivatásban nagyon korlátozott, ami egyértelműen visszahat a motivációra.
Ugyanakkor nagyon motiváló lehet egy kihívást jelentő feladat is, amihez ugyan plusz erőforrásokra van szükség, mégis összességében növeli a kompetenciaérzést, amely erőteljesen összefügg az általános jólét, és elégedettség érzésével.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.