Súlygyarapodás a terhesség alatt
- Dátum: 2014.03.11., 10:27
- hízás, magzatvíz, súlygyarapodás, terhesség
Az orvosok szerint a terhesség alatt az ideális súlygyarapodás 10-14 kiló körüli összesen, de vajon ebből mennyi a baba súlya, mennyi a terhesség „járulékos költségei”, és mennyi kilót hízunk ténylegesen.
Egy egészséges újszülött 3- 3,5 kilót nyom, tehát a terhesség végére a magzat 3-4 kiló súlygyarapodást jelent önmagában. Ám plusz súlyt jelent a méh, méhlepény, és a magzatvíz is.
A mell nagyságát érintő változások is tükröződnek a súlygyarapodásban, ez mellenként negyed kilót is jelenthet. Kevesen tudják csak, hogy míg átlagosan egy ember szervezete körülbelül 5 liter vért keringet, addig a kismamák esetében a terhesség előrehaladtával ez elérheti a 6- 6,5 litert is, ami szintén plusz kilókban is jelentkezik.
Továbbá az élettani vízfelhalmozódásról sem szabad megfeledkezni, a kismama szervezetében a vízmegkötés folyamata is erőteljesebb. Átlagosan ezek a plusz élettani sajátosságok és a magzat súlya 10 kiló extra „rakományt” jelent, ami tulajdonképpen a szülést követően el is tűnik.
Ugyanakkor a szervezet bizonyos mértékben zsírtartalékot is felhalmoz, ezzel készülve például a szoptatásra.
A második harmadban heti 300- 500 gramm hízás figyelhető meg, míg a harmadik harmadra a baba is rohamos növekedésnek indul, ezért ilyenkor már a heti fél kilós súlygyarapodás sem ritka, főleg az utolsó időszakban.
Az ideális súlygyarapodás persze nehezen meghatározható, hiszen a kismama alkatától is függ, hogy hogyan alakul ez a folyamat. Aki elve súlyproblémákkal küzd, annak fokozottabban ügyelni kell a terhesség alatti hízásra, annak ellenére, hogy a súlygyarapodás ilyenkor elkerülhetetlen.
Általában azért az a legjobb, ha az első trimeszterben nem nagyon változik a kismama súlya, hiszen ekkor még a baba elhanyagolható plusz terhet jelent, vagyis a hízás még nem magyarázható természetes folyamat részeként.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.