Közhelyes hiedelem a kapuzárás
- Dátum: 2014.03.02., 20:42
- életközépi válság, kapuzárási pánik, középkorú férfiak, krízishelyzet, öregedés folyamata
Az idősödő férfiak körében gyakori jelenség, hogy 40- 50 éves koruk körül elkezdenek számot vetni eddigi életükkel, leltár alá veszik sikereiket és kudarcaikat, munkahelyi és családi szerepüket.
Hirtelen élesen hasít beléjük a kérdés, vajon milyen férfivé váltak, és mennyire elégedettek eddigi életükkel. Ilyenkor gyakori reakció a pánikszerű változtatni akarás, ami megnyilvánulhat egy új autó megvásárlásában, új kalandok keresésében vagy új szerető felé való fordulásban egyaránt.
Ezzel a leírással ruházza fel a közhiedelem a kapuzárási pánik jelenségét, majd terjeszti ki általánosítva minden középkorú férfira vonatkoztatva.
A tudomány ezzel szemben alaposan vizsgálja az öregedési folyamatokkal járó pszichés, mentális és fizikális változásokat. Mi történik valójában az életünk felénél? Természetesen, mint minden más életciklusnak, a középkornak is megvannak a maga sajátos konfliktusai, stressz forrásai. Komoly pszichológiai stressz lehet például a szülők öregedésének megélése, róluk való gondoskodás ellentmondásos érzelmi hatása. És gyakran a gyerekek kirepülése, felnőtté válása is komoly kihívást jelent, főleg ha közben továbbra is fennáll az anyagi függőségi viszony.
A szakemberek többsége azonban a kapuzárási pánik jelenségét inkább közhelyes hiedelemnek minősíti. Mivel egyáltalán nem bizonyított tény, hogy minden nő és férfi életében bekövetkezne ez a pánik. Valóban vannak az életkorra jellemző kritikus pontok, krízishelyzetek, de ezek nem mindenkinél és nem azonos módon jelentkeznek.
A hiedelem eredete egyébként a hatvanas évekhez köthető, amikor is egy londoni pszichoanalítikus középkorú férfi művészeket vizsgált, akiknél alkotói válságot regisztrált, és ezt kiterjesztette egy általános jelenséggé, mely aztán életközépi válság néven terjedt el.
A gondolat Amerikában különösen népszerű magyarázó elvé vált, ugyanakkor tudományos szempontból általánosítva nem beszélhetünk ennek a válságnak a biztos meglétéről.
Fotó:
pixabay.com
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.