Közhelyes hiedelem a kapuzárás
- Dátum: 2014.03.02., 20:42
- életközépi válság, kapuzárási pánik, középkorú férfiak, krízishelyzet, öregedés folyamata
Az idősödő férfiak körében gyakori jelenség, hogy 40- 50 éves koruk körül elkezdenek számot vetni eddigi életükkel, leltár alá veszik sikereiket és kudarcaikat, munkahelyi és családi szerepüket.
Hirtelen élesen hasít beléjük a kérdés, vajon milyen férfivé váltak, és mennyire elégedettek eddigi életükkel. Ilyenkor gyakori reakció a pánikszerű változtatni akarás, ami megnyilvánulhat egy új autó megvásárlásában, új kalandok keresésében vagy új szerető felé való fordulásban egyaránt.
Ezzel a leírással ruházza fel a közhiedelem a kapuzárási pánik jelenségét, majd terjeszti ki általánosítva minden középkorú férfira vonatkoztatva.
A tudomány ezzel szemben alaposan vizsgálja az öregedési folyamatokkal járó pszichés, mentális és fizikális változásokat. Mi történik valójában az életünk felénél? Természetesen, mint minden más életciklusnak, a középkornak is megvannak a maga sajátos konfliktusai, stressz forrásai. Komoly pszichológiai stressz lehet például a szülők öregedésének megélése, róluk való gondoskodás ellentmondásos érzelmi hatása. És gyakran a gyerekek kirepülése, felnőtté válása is komoly kihívást jelent, főleg ha közben továbbra is fennáll az anyagi függőségi viszony.
A szakemberek többsége azonban a kapuzárási pánik jelenségét inkább közhelyes hiedelemnek minősíti. Mivel egyáltalán nem bizonyított tény, hogy minden nő és férfi életében bekövetkezne ez a pánik. Valóban vannak az életkorra jellemző kritikus pontok, krízishelyzetek, de ezek nem mindenkinél és nem azonos módon jelentkeznek.
A hiedelem eredete egyébként a hatvanas évekhez köthető, amikor is egy londoni pszichoanalítikus középkorú férfi művészeket vizsgált, akiknél alkotói válságot regisztrált, és ezt kiterjesztette egy általános jelenséggé, mely aztán életközépi válság néven terjedt el.
A gondolat Amerikában különösen népszerű magyarázó elvé vált, ugyanakkor tudományos szempontból általánosítva nem beszélhetünk ennek a válságnak a biztos meglétéről.
Fotó:
pixabay.com
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?