A mutogatás mesterei
- Dátum: 2014.02.19., 08:03
- baba korszak vége, felnőttek utánzása, másfél baba fejlődése, másfél éves kor után baba fejlődése, másfél-2 éves baba
A baba korszak utolsó szakaszához érkeztünk. A 1,5-2 éves kor közötti gyermekek fejlődése igen eltérő lehet, hiszen akad, amelyik már beszél, de olyan is, aki még csak mutogatva érteti meg magát. Viszont mindegyikre igaz, hogy a manipuláció nagymesterei, ami azt jelzi, már az akarat is kialakulóban van.
Fantasztikus korszakhoz érkeztünk, hiszen már kifejező, önálló kis emberkék szaladgálnak körülöttünk. Elképesztő képzelőerejüknek köszönhetően mindenben a játékot látják. Ha a kandallóba bedobálják az autóikat, babáikat, vagy a mosógépbe belepakolják a kis edényeiket, akkor az számukra csodás játék, ugyanakkor próbálják ezzel a felnőtteket valamilyen módon utánozni.
Ne feledjük: a példamutatás, a rendszeresség, a következetesség már ebben a korban nagyon fontos. Így hát ne hagyjuk szanaszét a ruháinkat, ha azt szeretnénk, hogy rendszeretővé váljon a gyerekünk. Minden cselekvésükben minket formáznak, formálnak, utánoznak. Ha kirámolják a konyhaszekrényt, az nemcsak kíváncsiság. Ezt látják anyától is, így ők is megpróbálnak megteríteni, vagy főzni.
Megpróbálkozhatunk azzal is, hogy feladatot adunk a csemetének. Az egyszerű utasításokat már megérti, és szívesen részt vállal a napi teendőkből, feladatokból is. Vehetünk neki kis söprűt, lapátot, vagy adhatunk neki egy rongyot törölgetni. Megláthatjuk, örömmel jön-megy majd velünk a lakásban és bár előfordulhat, hogy lassabban haladunk, szánjunk időt a gyerekre, hadd ismerkedjen a dolgokkal.
A legtöbb kicsi ebben a korban már több, egyszerű szót is mond, de az sem baj, ha még csak mutogatva érteti meg magát. Ilyenkor mindig igyekezzünk megérteni, s próbáljuk meg teljesíteni a kérését, óhaját, ne hagyjuk sírni, dühöngeni.
A babakorszak végén a gyerekekben még nem alakul ki a félelem érzet, ezért bárhová szívesen felmásznak, mindenbe beleütik az orrukat, szívesen megesznek mindent, akár a földről is. Törekednek rá, hogy egyedül egyenek, igyanak, de majd csak kétéves koruk után válnak igazán önállóvá.
A ceruzát még marokra fogják, a kanállal még nem tudnak szépen bánni, de a csipesz mozdulat már megjelenik és ezt rendszeresen használják is.
Szívesen rámolnak, imádják a tologatós, húzogatós játékokat, az építőkockákat. Adhatunk nekik pedál nélküli motort, labdát, dömpert, homokozó játékokat.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.